3.     Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.

6.     Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.

8.     Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az Úr.

9.     Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.

10.     Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek,

11.     ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.

12.     Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind tapsolnak.

1. Zsoltárok 139 : 23, 24

23     Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!

24     Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!

2. II Krónikák 33 : 1, 2, 9-13, 15, 16

1     Tizenkét esztendős vala Manasse, mikor uralkodni kezdett volt, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.

2     És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt a pogányok útálatosságai szerint, akiket az Úr az Izráel fiai elől kiűzött vala.

9     De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, akiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elől.

10     És noha megszólította az Úr Manassét és az ő népét; de nem figyelmezének reá.

11     Reájok hozá azért az Úr az Assiriabeli király seregének vezéreit, akik Manassét megfogták és vasba vervén megkötözék őt két lánccal, és Babilóniába vivék.

12     Mikor pedig nagy nyomorúságban volna, fohászkodék az Úrhoz az ő Istenéhez, és teljesen megalázta magát az ő atyáinak Istene előtt.

13     És könyörögvén hozzá megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá őt Jeruzsálembe, az ő országába. Akkor ismeré meg Manasse, hogy az Úr az igaz Isten.

15     És eltávolítá az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából, és minden oltárt, amelyet az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben emeltetett, kihányatá azokat a városon kivül.

16     És megépíté az Úr oltárát, és áldozék rajta hálaadó és dicsőítő áldozatokkal, és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljanak az Úrnak, Izráel Istenének.

3. Ézsaiás 54 : 11, 13, 14, 17

11     Oh te szegény, szélvésztől hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak.

13     És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.

14     Igazság által leszel erős, nem kell félned az elnyomástól: távol marad tőled, sem a rettentéstől: nem közelít hozzád.

17     Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, mely törvénykezni mer veled. Ez az öröksége az Úr szolgáinak, így szolgáltatok nekik igazságot - így szól az Úr.

4. Máté 11 : 1

1     És lõn, mikor elvégezé Jézus a tizenkét tanítványának adott utasítást, elméne onnan, hogy tanítson és prédikáljon azoknak városaiban.

5. Máté 12 : 22-25, 30-33, 35-37

22     Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.

23     Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?"

24     A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével."

25     Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.

30     Aki velem nincsen, ellenem van; és aki velem nem gyűjt, tékozol.

31     Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.

32     Még aki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de aki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.

33     Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.

35     A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.

36     De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, amit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.

37     Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.

6. Rómaiakhoz 12 : 1, 2, 9, 10, 16, 21

1     Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;

2     és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.

9     A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

10     Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelõzõk [legyetek.]

16     Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.

21     Ne gyõzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval gyõzd meg.

1. 472 : 24 (Minden)-30

Minden valóság Istenben és az Ő teremtményében van, mely harmonikus és örök. Az amit Ő teremt jó, és Ő alkot mindent, ami létezik. Tehát, a bűn, betegség vagy halál egyetlen realitása az a sajnálatos tény, hogy a valótlanságok az emberi, tévedő hit számára valósnak tűnnek, amíg Isten meg nem fosztja azokat álruhájuktól. Nem igazak, mert nem Istentől valóak.

2. 490 : 3-11

Az akaraterő csupán hiedelem terméke, és ez a hiedelem pusztítja a harmóniát. Az emberi akarat állati hajlam, nem a Lélek képessége. Ezért nem tudja helyesen irányítani az embert. A Krisztusi Tudomány az Igazságot és a Szeretetet mutatja be az ember mozgatóerejeként. Az akarat – vak, makacs és meggondolatlan – együttműködik az étvággyal és a szenvedéllyel. Ebből az együttműködésből fakad a gonoszsága. Ebből fakad a tehetetlensége is, mivel minden hatalom Istené, a jóé.

3. 277 : 7 (Amint Isten)-12

Amint Isten Önmaga jó és Szellem, a jóságnak és szellemiségnek halhatatlannak kell lennie. Ezek ellentétei, a gonosz és az anyag, halandó tévedések, és a tévedésnek nincs teremtője. Ha a jóság és szellemiség (lelkiség) valósak, akkor a gonosz és anyagiság valótlanok és nem lehetnek egy végtelen Isten, jó eredményei.

4. 396 : 14-20 (,-ig), 22-28 (;-ig)

Az anyagi érzék tanúságtételének cáfolata nem nehéz feladat, tekintettel e tanúságtétel elismert hamisságára. A cáfolat nem azért válik nehézzé, mert a bűn vagy a betegség tanúságtétele igaz, hanem kizárólag az igazságába vetett hiedelem kitartása miatt, az oktatás ereje és a rossz oldalon álló vélemények túlnyomó súlya miatt,

A megfelelő időben magyarázd el a betegeknek azt a hatalmat, amelyet hiedelmeik gyakorolnak a testük felett. Adj nekik isteni és egészséges megértést, amellyel leküzdhetik téves érzékeiket, és így eltörölhetik a betegség képeit a halandó elméből. Tisztán tartsd észben, hogy az ember Isten ivadéka, nem pedig az emberé; hogy az ember szellemi, nem anyagi;

5. 327 : 1-13 (második .-ig), 22-24

A megújulás annak megértése által jön, hogy a gonoszban nincs tartós öröm, valamint a jó iránti vonzalom elnyerése által a Tudománynak megfelelően, amely feltárja a halhatatlan tényt, hogy az anyagban vagy az anyag által nem létezhet sem öröm, sem fájdalom, sem vágy, sem szenvedély, míg az isteni Elme meg tudja semmisíteni, és meg is semmisíti az emberi elme hamis hiedelmeit az örömről, a fájdalomról és a félelemről és annak minden vétkes vágyát.

Milyen szánalmas látvány a rosszindulat, amely örömet talál a bosszúban! A gonosz néha az ember legmagasabb fogalma a helyesről, amíg megértése a jóról erősebb nem lesz. Aztán elveszti a gonosz élvezetét, és az saját gyötrelmévé válik. A bűn nyomorúságától való megszabadulás módja, a vétkezés abbahagyása. Nincs más út.

A büntetéstől való félelem soha nem tette az embert igazán őszintévé. Az erkölcsi bátorság elengedhetetlen a rosszal való szembeszálláshoz, és a helyes hirdetéséhez.

6. 291 : 1-9

A feltevések, hogy a vétek bocsánatot nyer, amíg el nem hagyják, hogy a boldogság valódi lehet a vétek közepette, hogy a test úgynevezett halála megszabadít a vétektől, és hogy Isten bocsánata másból áll, mint a vétek megsemmisítéséből - ezek súlyos hibák. Tudjuk, hogy minden meg fog változni „egy szempillantásban”, amikor az utolsó trombitaszó felharsan; de a bölcsességnek ez az utolsó hívása addig nem juthat el a halandókig, amíg nem engedtek minden csendesebb felhívásnak a keresztényi jellem fejlődésére.

7. 4 : 3-9

Amire legnagyobb szükségünk van, az a buzgó óhaj imádsága a kegyelemben való növekedésért, amely türelemben, alázatban, szeretetben és jócselekedetekben fejeződik ki. Mesterünk parancsolatait megtartani és példáját követni saját adósságunk felé, és az egyetlen értékelhető bizonyítéka hálánknak mindazért, amit tett.

8. 6 : 3 (Az isteni)-7

Az isteni Szeretet megjavítja és kormányozza az embert. Az emberek megbocsáthatnak, de csak az isteni Alapelv reformálja meg a vétkest. Isten nem különálló attól a bölcsességtől, amellyel felruház. A képességeket (tálentumokat), amelyeket Ő ad, fejlesztenünk kell.

9. 5 : 3-11, 29-32

A gonosz cselekedet miatti bánat csak egy lépés a megújulás felé, és a legkönnyebb lépés. A következő és nagy lépés, amelyet a bölcsesség megkövetel, őszinteségünk próbája, azaz a megújulás. Ezért kerülünk a körülmények nyomása alá. A kísértés arra ösztönöz, hogy megismételjük a bűnt, és cserébe szenvedés ér bennünket azért, amit tettünk. Ez mindaddig így lesz, amíg meg nem tanuljuk, hogy az igazság törvénye nem enged el semmit, és meg kell fizetnünk „az utolsó fillért” is.

Egy apostol azt mondja, hogy az Isten Fia [Krisztus] azért jött, hogy „az ördög munkáit lerontsa”. Kövessük isteni Példaadónkat, és igyekezzünk megsemmisíteni a gonosz minden munkáját, a tévedést és a betegséget beleértve.

10. 103 : 6-17

A halandó elme igényeinek megsemmisítése a Tudomány által, amellyel az ember megmenekülhet a bűntől és halandóságtól, áldást jelent az egész emberi család számára. Azonban, mint a kezdetekkor, ez a felszabadulás nem mutatkozik meg tudományosan mind a jó és rossz tudásában, mert az utóbbi valótlan.

Másrészt azonban, az Elme tudománya teljesen elkülönül bármely átmeneti, nem helyénvaló ismerettől, mert az Elme tudománya Istentől való, és az isteni Alapelvet demonstrálja, mely kizárólag a jó céljain munkálkodik. A jó legfelső foka a végtelen Isten és az Ő eszméje, a Minden-a-mindenekben. A gonosz egy feltételezett hazugság.

11. 458 : 32-8

A kereszténység arra készteti az embereket, hogy természetesen forduljanak el az anyagtól a Szellem felé, ahogy a virág fordul a sötétségtől a világosság felé. Akkor az ember magáévá teszi azokat a dolgokat, „amiket szem nem látott, fül nem hallott”. Pál és János világosan értették, hogy miként a halandó ember világi tisztességhez csak áldozat útján jut, úgy a mennyei gazdagságot minden világiasság feladásával kell elnyernie. Így semmi közössége nem lesz a világi ember vonzalmaival, indítékaival és céljaival.

12. 22 : 11-12

„Munkáljátok ki saját üdvösségeteket,” a követelménye az Életnek és Szeretetnek, evégett dolgozik Isten veletek.