1     Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?

3     Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [ő benne] bízom én.

4     Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.

5     Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

11     Taníts meg engem a te utadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.

13     Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!

14     Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

1. Ézsaiás 41 : 4 (én), 10-13

4     én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én!

10     Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.

11     Megszégyenülnek és gyalázatba esnek mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak.

12     Keresed, és nem találod azokat, akik téged támadnak. Megsemmisülnek teljesen, akik ellened harcolnak.

13     Mivel én vagyok Urad, Istened, aki jobbkezedet fogom, és aki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!

2. Zsoltárok 56 : 3, 4

3     Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

4     Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, test mit árthat nekem?!

3. 3. II Krónikák 32 : 1 (eljöve)-3, 6-8, 10, 16, 18, 20, 21 (első .-ig), 22

1     eljöve Sénakhérib, az Assiriabeli király, és Júdába menvén, megszállá a megerõsített városokat, azt mondván, hogy elfoglalja azokat magának.

2     Mikor tehát Ezékiás látta, hogy Sénakhérib eljöve, és Jeruzsálemet meg akarná szállani:

3     Tanácsot tarta vezéreivel és vitézeivel, hogy a városon kivül való forrásokat betöltsék; és azok segítségére lõnek néki;

6     És a nép fölé seregvezéreket tett, és maga köré gyûjtvén õket a város kapujának utczájára, szóla az õ szívök szerint ekképen:

7     Erõsek legyetek és bátrak, semmit se féljetek, meg se rettenjetek az assiriai királytól és a vele való egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, hogynem õ vele.

8     Õ vele testi erõ van, velünk pedig az Úr a mi Istenünk, hogy megsegéljen minket és érettünk hadakozzék. És megbátorodék a nép, ezt hallván Ezékiástól, a Júda királyától.

10     Ezt mondja Sénakhérib, az assiriai király: Kiben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok a megszállás idején?

16     Sőt ezenkivül az ő szolgái még sokat szólának az Úr Isten ellen, és az ő szolgája Ezékiás ellen.

18     És kiáltnak nagy felszóval zsidó nyelven Jeruzsálem népe ellen, mely a kerítésen vala, hogy õket megrettentenék és megháborítanák, [abban a reményben], hogy így a várost elfoglalhatják.

20     Akkor Ezékiás király könyörge, és [õ vele] Ésaiás próféta az Ámós fia e [káromlásért,] és felkiáltának az égre.

21     És elbocsátá az Úr az õ angyalát, a ki megöle minden erõs vitézt, elõljárót és vezért az assiriai király táborában, és nagy szégyennel megtére az õ földébe.

22     Megszabadítá azért az Úr Ezékiást és a Jeruzsálem népét Sénakhéribtől az assiriai királytól, és minden másoktól, és védelmezé őket mindenfelől.

4. Ézsaiás 25 : 1

1     Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hûség és igazság.

5. Ézsaiás 26 : 3, 4, 8, 9, 12, 13

3     [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében,
mivel Te benned bízik;

4     Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kõsziklánk van.

8     Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!

9     Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön, igazságot tanulnak a világ lakói.

12     Uram! Te adsz nékünk békességet, hisz minden dolgainkat megcselekedted értünk.

13     Uram! mi Istenünk! urak parancsoltak nékünk kívüled; de általad dicsõítjük neved!

6. Márk 1 : 1, 35-42

1     A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,

35     Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.

36     Simon és a vele levők azonban utána siettek,

37     és amikor megtalálták, így szóltak hozzá: "Mindenki téged keres."

38     Ő pedig ezt mondta nekik: "Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert azért jöttem."

39     És elment Galilea-szerte a zsinagógákba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.

40     Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: "Ha akarod, meg tudsz tisztítani."

41     Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!”

42     És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tõle a poklosság és megtisztula.

7. Márk 2 : 3-5, 11, 12

3     És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, a kit négyen emelnek vala.

4     És mivel a sokaság miatt nem férkõzhettek azzal õ hozzá, megbonták ama háznak fedelét, a hol Õ vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, a melyben a gutaütött feküdt.

5     Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bûneid.

11     Neked mondom, - így szólt a bénához -, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!"

12     Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsõíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!

8. Kolosséiakhoz 3 : 1, 2, 16

1     Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén,

2     Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.

16     A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek.

1. 242 : 6-8

Az anyag igényeinek elutasítása nagy lépés a Szellem örömei felé, az emberi szabadság és a test feletti végső győzelem felé.

2. 491 : 12-16

A halandók csak azáltal tudják levetni a halandóságot és megtalálni a felbonthatatlan lelki kapcsolatot, amely örökre megalapozza az embert az isteni hasonlatosságban, mely elválaszthatatlan teremtőjétől, hogy elismerik a Szellem legfelsőbbségét, amely érvényteleníti az anyag igényeit.

3. 119 : 1-16

Amikor az anyagot bizonytalan szellemi hatalommal ruházzuk fel - azaz, amikor elméleteinkben ezt tesszük, hiszen, nem vagyunk képesek az anyagot olyan dologgal felruházni, amivel nem rendelkezik és amelyet nem is képes birtokolni - megtagadjuk a Mindenhatót, mivel ezen teóriák két dolog közül az egyikhez vezetnek. Vagy feltételezik az anyag önmagából való kialakulását és önkormányzását, vagy különben úgy vélik, hogy az anyag a Szellem terméke. A dilemma egyik oldalát megragadni, és az anyagot olyannak tekinteni, aminek saját magában és magából eredő hatalma van, annyi, mint kihagyni a teremtőt az Ő saját világegyeteméből; míg a dilemma másik oldalát elfogadni és Istenre az anyag teremtőjeként tekinteni, nem csak annyit jelent, hogy Őt tesszük felelőssé minden fizikai és erkölcsi szerencsétlenségért, de hogy Őt mindezek forrásának nyilvánítjuk, ezáltal bűnőssé téve Őt abban, hogy folyamatos zűrzavart tart fenn a természeti törvény formájában és nevében.

4. 120 : 11 (az anyag)-12, 15-24

... az anyag nem állíthat feltételeket az ember számára.

Az egészség nem az anyag állapota, hanem az Elméé; szintén nem tudnak az anyagi érzékek megbízható bizonyságot adni az egészség kérdését illetően. Az Elme általi gyógyítás Tudománya megmutatja, hogy lehetetlen, hogy az Elmén kívül bármi más igazul tanúskodjon az ember állapotáról vagy bemutassa azt. Ezért a Tudomány isteni Alapelve a fizikai érzékek bizonyságának megfordítása által feltárja az embert mint az Igazságban harmonikusan létezőt, amely az egészség egyetlen alapja; és így a Tudomány tagad minden betegséget, meggyógyítja a betegeket, megdönti a hamis bizonyítékot és elveti az anyagra épülő logikát.

5. 180 : 17-24, 31-2

Az orvosoknak nem kellene betegséget elültetniük a pácienseik gondolataiban, ahogyan azt oly gyakran teszik, azáltal, hogy a betegséget rögzült tényként jelentik ki, még mielőtt elkezdenének azon dolgozni, hogy véget vessenek a betegségnek az anyagi hit által, amelyre ösztönöznek. Ahelyett, hogy a gondolatot félelemmel látnák el, meg kellene próbálniuk kijavítani a halandó elme e turbulens elemét az isteni Szeretet befolyása által, amely kivet minden félelmet.

A gyulladás csökkentésére, egy daganat feloszlatására vagy szervi kór meggyógyítására az isteni Igazságot hatásosabbnak találtam, mint bármely más alacsonyabbrendű gyógymód. És miért is ne, amikor az Elme, Isten, minden létezés forrása és állapota?

6. 422 : 22-26 következő oldal

Tételezzünk fel két egyforma csontbetegséget, melyek mindegyike egyformán keletkezett, és amelyeket ugyanazon tünetek kísérnek. Az egyik esetben sebészhez, a másik esetben egy Krisztusi Tudóshoz fordulnak. A sebész, mivel azt tartja, hogy az anyag saját állapotait formálja, és ezek bizonyos esetekben halálosak, félelmet és kétkedést táplál gondolataiban a sérülés végső kimenetelét illetően. Minthogy nem tartja az uralom gyeplőit saját kezeiben, azt hiszi, hogy valami, az Elménél erősebb - nevezetesen az anyag - kormányozza az esetet. Ezért kezelése kísérleti. Az ilyen mentális állapot kudarcot provokál. Az a hiedelem, hogy mesterére talált az anyagban, és esetleg nem tudja korrigálni a csontot, fokozza félelmét; ezt a hiedelmet azonban nem szabad közölni a pácienssel, sem szóban, sem más módon, mert ez a félelem nagymértékben csökkenti a kedvező eredményre való tendenciát. Ne feledd, hogy a ki nem mondott hiedelem gyakran erősebb hatással van egy érzékeny páciensre, mint a kifejezett gondolat.

A Krisztusi Tudós, aki tudományosan megérti, hogy minden az Elme, mentális oksággal, a létezés igazságával, kezdi a hiba megsemmisítését. Ez a helyesbítő egy módosító-szer, mely az emberi rendszer minden részébe eljut. A Szentírás szerint ez kikutatja „az íze[ke]t és velő[ket]” és helyreállítja az ember harmóniáját.

Az anyag-orvos úgy bánik az anyaggal, mintha az mind ellensége, mind gyógyszere is lenne. Aszerint a bizonyíték szerint tekinti a bajt enyhültnek vagy fokozottnak, amit az anyag mutat. A metafizikus, aki az elmét veszi működése alapjául tekintet nélkül az anyagra, és aki a lét igazságát és harmóniáját a tévedésen és diszharmónián felsőbbrendűnek tekinti, saját maga gyengítése helyett megerősítette magát, hogy kezelje az esetet; és ezzel arányosan, páciensét a bátorság és a tudatos hatalom ösztönzésével erősíti. Így most mind a Tudomány, mind a tudat munkálkodik a létezés rendjében az Elme törvényének megfelelően, amely végül érvényre juttatja feltétel nélküli felsőbbségét.

7. 425 : 23-28

A tudat jobb testet épít, amikor az anyagba vetett hit legyőzésre kerül. Javítsd ki az anyagi hiedelmet a lelki megértéssel, és a Szellem újjáformál téged. Soha többé nem fogsz újra félni, csak attól, hogy Istennel szemben vétkezel, és soha nem fogod azt hinni, hogy a szív vagy tested bármely része elpusztíthat téged.

8. 391 : 18-19, 29-10

Amikor a testnek azt kellene mondania: "Beteg vagyok", soha ne valld magad bűnösnek.

Mentálisan mondj ellent a test minden panaszának, és emelkedj az Élet mint Szeretet igaz tudatáig, mint minden ami tiszta és a Szellem gyümölcseit hozó. A félelem a betegség forrása, és az isteni Elme által uralod a félelmet és a bűnt; ezért az isteni Elmén keresztül győzöd le a betegségeket. Csak amíg a félelem vagy a bűn megmarad, addig hozhat halált. Egy testi betegség gyógyításához minden megszegett erkölcsi törvényt figyelembe kell venni, és a hibát megdorgálni. A félelmet, amely minden betegség egyik eleme, ki kell vetni, hogy az egyensúlyt Isten felé állítsuk. A gonosz és a félelem kiűzése lehetővé teszi, hogy az igazság felülmúlja a tévedést. Az egyetlen út az, hogy ellenséges álláspontot veszünk fel mindazzal szemben, ami ellenkezik az ember, Isten képmása, egészségével, szentségével és harmóniájával.

9. 393 : 32-4

Jó a betegség idején nyugodtnak lenni; még jobb reményteljesnek lenni; de a leges legjobb megérteni, hogy a betegség nem valós, és hogy az Igazság meg tudja semmisíteni annak látszólagos valóságát, mivel ez a megértés az univerzális és tökéletes gyógymód.

10. 97 : 17-20

Minél anyagibb a hiedelem, annál nyilvánvalóbb annak a tévedése, amíg az isteni Szellem, mely tartományában legfelsőbb, minden anyagot ural, és az ember a Szellem, azaz saját eredeti lényének hasonlatosságában találtatik.