VASÁRNAP 2024. NOVEMBER 3
„Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!”
“Search me, O God, and know my heart: try me, and know my thoughts: And see if there be any wicked way in me, and lead me in the way everlasting.”
Kattints ide a lecke PDF verziójáért:
Kattints ide a lecke hanganyagáért:
Kattints ide, hogy meghallgasd a YouTube-on
Kattints ide, hogy meghallgasd a Vimeo-on
7 Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.
9 Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
12 De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bõjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.
13 És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülõ és irgalmas õ; késedelmes a haragra és nagy kegyelmû, és bánkódik a gonosz miatt.
25 És kipótolom néktek az esztendõket, amelyeket tönkre tett a szöcskõ, a cserebogár és a hernyó és a sáska; az én nagy seregem, amelyet reátok küldöttem.
32 De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül;
25 Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat énmagamért, és bûneidrõl nem emlékezem meg!
7. Let the wicked forsake his way, and the unrighteous man his thoughts: and let him return unto the Lord, and he will have mercy upon him; and to our God, for he will abundantly pardon.
9. For as the heavens are higher than the earth, so are my ways higher than your ways, and my thoughts than your thoughts.
12. Therefore also now, saith the Lord, turn ye even to me with all your heart, and with fasting, and with weeping, and with mourning:
13. And rend your heart, and not your garments, and turn unto the Lord your God: for he is gracious and merciful, slow to anger, and of great kindness, and repenteth him of the evil.
25. And I will restore to you the years that the locust hath eaten, the cankerworm, and the caterpillar, and the palmerworm, my great army which I sent among you.
32. And it shall come to pass, that whosoever shall call on the name of the Lord shall be delivered:
25. I, even I, am he that blotteth out thy transgressions for mine own sake, and will not remember thy sins.
LECKE PRÉDIKÁCIÓ
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem,
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
5 Lead me in thy truth, and teach me: for thou art the God of my salvation;
6 Remember, O Lord, thy tender mercies and thy lovingkindnesses; for they have been ever of old.
7 Remember not the sins of my youth, nor my transgressions: according to thy mercy remember thou me for thy goodness’ sake, O Lord.
8 Good and upright is the Lord: therefore will he teach sinners in the way.
10 És történt, amikor Jézus asztalhoz telepedett a házban, sok vámszedő és bűnös jött oda, és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival együtt.
11 Meglátták ezt a farizeusok, és szóltak tanítványainak: "Miért eszik a ti mesteretek vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?"
12 Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
13 Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket."
10 And it came to pass, as Jesus sat at meat in the house, behold, many publicans and sinners came and sat down with him and his disciples.
11 And when the Pharisees saw it, they said unto his disciples, Why eateth your Master with publicans and sinners?
12 But when Jesus heard that, he said unto them, They that be whole need not a physician, but they that are sick.
13 But go ye and learn what that meaneth, I will have mercy, and not sacrifice: for I am not come to call the righteous, but sinners to repentance.
37 És ímé a városban egy asszony a ki bûnös vala, mikor megtudta, hogy õ a farizeus házában leült enni, hoza egy alabástrom [szelencze drága] kenetet.
38 És megállván hátul az õ lábainál sírva, könnyeivel kezdé öntözni az õ lábait, és fejének hajával törlé meg, és csókolgatá az õ lábait, és megkené [drága] kenettel.
39 Mikor pedig ezt látta a farizeus, a ki õt meghívta, monda magában: Ez, ha próféta volna, tudná ki és miféle asszony az, a ki õt illeti: hogy bûnös.
44 És az asszonyhoz fordulván, monda Simonnak: Látod-é ez asszonyt? Bejövék a te házadba, az én lábaimnak vizet nem adál: ez pedig könnyeivel öntözé az én lábaimat, és fejének hajával törlé meg.
45 Engem meg nem csókolál: ez pedig az idõtõl fogva, hogy bejöttem, nem szünt meg az én lábaimat csókolgatni.
46 Olajjal az én fejemet meg nem kented: ez pedig [drága] kenettel kené meg az én lábaimat.
47 Minekokáért mondom néked: Néki sok bûne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; a kinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.
48 És monda annak: Megbocsáttattak néked a te bûneid.
37 And, behold, a woman in the city, which was a sinner, when she knew that Jesus sat at meat in the Pharisee’s house, brought an alabaster box of ointment,
38 And stood at his feet behind him weeping, and began to wash his feet with tears, and did wipe them with the hairs of her head, and kissed his feet, and anointed them with the ointment.
39 Now when the Pharisee which had bidden him saw it, he spake within himself, saying, This man, if he were a prophet, would have known who and what manner of woman this is that toucheth him: for she is a sinner.
44 And he turned to the woman, and said unto Simon, Seest thou this woman? I entered into thine house, thou gavest me no water for my feet: but she hath washed my feet with tears, and wiped them with the hairs of her head.
45 Thou gavest me no kiss: but this woman since the time I came in hath not ceased to kiss my feet.
46 My head with oil thou didst not anoint: but this woman hath anointed my feet with ointment.
47 Wherefore I say unto thee, Her sins, which are many, are forgiven; for she loved much: but to whom little is forgiven, the same loveth little.
48 And he said unto her, Thy sins are forgiven.
9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy õk igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedõ.
11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
12 Böjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az õ házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.
9 And he spake this parable unto certain which trusted in themselves that they were righteous, and despised others:
10 Two men went up into the temple to pray; the one a Pharisee, and the other a publican.
11 The Pharisee stood and prayed thus with himself, God, I thank thee, that I am not as other men are, extortioners, unjust, adulterers, or even as this publican.
12 I fast twice in the week, I give tithes of all that I possess.
13 And the publican, standing afar off, would not lift up so much as his eyes unto heaven, but smote upon his breast, saying, God be merciful to me a sinner.
14 I tell you, this man went down to his house justified rather than the other: for every one that exalteth himself shall be abased; and he that humbleth himself shall be exalted.
13 Aki elfedezi az õ vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.
13 He that covereth his sins shall not prosper: but whoso confesseth and forsaketh them shall have mercy.
1 én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, amely a vesékben van,
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
13 hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád.
16 Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen.
17 Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!
19 Akkor kedvesek lesznek elõtted az igazságnak áldozatai;
1 O God, according to thy lovingkindness: according unto the multitude of thy tender mercies blot out my transgressions.
2 Wash me throughly from mine iniquity, and cleanse me from my sin.
6 Behold, thou desirest truth in the inward parts:
10 Create in me a clean heart, O God; and renew a right spirit within me.
13 Then will I teach transgressors thy ways; and sinners shall be converted unto thee.
16 For thou desirest not sacrifice; else would I give it: thou delightest not in burnt offering.
17 The sacrifices of God are a broken spirit: a broken and a contrite heart, O God, thou wilt not despise.
19 Then shalt thou be pleased with the sacrifices of righteousness,
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
10 For thou wilt not leave my soul in hell; neither wilt thou suffer thine Holy One to see corruption.
5 Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha õ dorgál téged;
6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.
11 Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.
18 Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tûzhöz, és sûrû homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,
22 Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élõ Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,
5 My son, despise not thou the chastening of the Lord, nor faint when thou art rebuked of him:
6 For whom the Lord loveth he chasteneth, and scourgeth every son whom he receiveth.
11 Now no chastening for the present seemeth to be joyous, but grievous: nevertheless afterward it yieldeth the peaceable fruit of righteousness unto them which are exercised thereby.
18 For ye are not come unto the mount that might be touched, and that burned with fire, nor unto blackness, and darkness, and tempest,
22 But ye are come unto mount Sion, and unto the city of the living God, the heavenly Jerusalem, and to an innumerable company of angels,
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az õ irgalmassága!
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hûséged!
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram,
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
21 This I recall to my mind, therefore have I hope.
22 It is of the Lord’s mercies that we are not consumed, because his compassions fail not.
23 They are new every morning: great is thy faithfulness.
40 Let us search and try our ways, and turn again to the Lord.
55 I called upon thy name, O Lord,
57 Thou drewest near in the day that I called upon thee: thou saidst, Fear not.
58 O Lord, thou hast pleaded the causes of my soul; thou hast redeemed my life.
18 No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bûneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínûek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
18 Come now, and let us reason together, saith the Lord: though your sins be as scarlet, they shall be as white as snow; though they be red like crimson, they shall be as wool.
Az isteni Szeretet megjavítja és kormányozza az embert. Az emberek megbocsáthatnak, de csak az isteni Alapelv reformálja meg a vétkest.
A bűn elkövetése miatti szenvedés okozása, a bűn megsemmisítésének eszköze. A vétek minden feltételezett gyönyöre saját mértékénél több fájdalommal jár mindaddig, amíg az anyagi életben és vétekben való hiedelem meg nem semmisül. Ahhoz, hogy elérjük a mennyországot, a létezés harmóniáját, meg kell értenünk a létezés isteni Alapelvét.
„Az Isten a Szeretet”. Ennél többet nem kérhetünk, magasabbra nem tekinthetünk, messzebb nem mehetünk.
Divine Love corrects and governs man. Men may pardon, but this divine Principle alone reforms the sinner.
To cause suffering as the result of sin, is the means of destroying sin. Every supposed pleasure in sin will furnish more than its equivalent of pain, until belief in material life and sin is destroyed. To reach heaven, the harmony of being, we must understand the divine Principle of being.
"God is Love." More than this we cannot ask, higher we cannot look, farther we cannot go.
A Szeretet terve, hogy megújítsa a vétkest.
The design of Love is to reform the sinner.
Lukács evangéliumának hetedik részében elbeszélik, hogy egyszer Jézus tisztelt vendég volt egy bizonyos Simon nevű farizeusnál, aki egyáltalán nem volt hasonló a tanítvány Simonhoz. Mialatt a vacsoránál ültek, szokatlan esemény történt, amely mintha megzavarta volna a keleti ünnepséget. Egy „idegen asszony” jött be. (akit azóta Mária Magdalénának neveznek) Jézushoz lépett.
It is related in the seventh chapter of Luke's Gospel that Jesus was once the honored guest of a certain Pharisee, by name Simon, though he was quite unlike Simon the disciple. While they were at meat, an unusual incident occurred, as if to interrupt the scene of Oriental festivity. A "strange woman" came in.
(Mary Magdalene, as she has since been called) approached Jesus.
Elkergette-e Jézus az asszonyt? Elutasította-e imádatát? Nem! Részvéttel tekintett rá. És ez nem volt minden. Tudván, hogy a körülötte lévők, főleg a házigazda, mit gondolnak szívükben - hogy csodálkoznak, hogy a magasrangú vendég, prófétaként miért nem ismerte fel rögtön az asszony erkölcstelen helyzetét, és nem utasította ki őt - Jézus rövid történettel vagy példázattal dorgálta meg őket.
... így tanulságot szolgáltatott mindnyájuknak, amit az asszonyhoz idézett emlékezetes kijelentése követett: „Megbocsáttattak néked a te bűneid.”
Miért foglalta így össze Jézus az asszony tartozását az isteni Szeretet iránt? Megbánta talán az asszony a vétkeit, és megújult, és Jézus éleslátása felfedezte ezt a ki nem mondott erkölcsi felemelkedést? Könnyeivel öntözte Jézus lábát, mielőtt az olajjal megkente. Más bizonyíték híján elég biztosíték volt-e a bánata, hogy igazolja megbánását, megújulását és növekedését a bölcsességben?
Did Jesus spurn the woman? Did he repel her adoration? No! He regarded her compassionately. Nor was this all. Knowing what those around him were saying in their hearts, especially his host, — that they were wondering why, being a prophet, the exalted guest did not at once detect the woman's immoral status and bid her depart, — knowing this, Jesus rebuked them with a short story or parable.
... and so brought home the lesson to all, following it with that remarkable declaration to the woman, "Thy sins are forgiven."
Why did he thus summarize her debt to divine Love? Had she repented and reformed, and did his insight detect this unspoken moral uprising? She bathed his feet with her tears before she anointed them with the oil. In the absence of other proofs, was her grief sufficient evidence to warrant the expectation of her repentance, reformation, and growth in wisdom?
Melyik volt az ilyen kimondhatatlan szeretet nagyobb elismerése, a farizeus vendéglátása vagy Magdolna töredelme? Erre a kérdésre Jézus az önigazolás megdorgálásával és a vezeklő feloldozásával reagált.
Which was the higher tribute to such ineffable affection, the hospitality of the Pharisee or the contrition of the Magdalen? This query Jesus answered by rebuking self-righteousness and declaring the absolution of the penitent.
A gonosz cselekedet miatti bánat csak egy lépés a megújulás felé, és a legkönnyebb lépés. A következő és nagy lépés, amelyet a bölcsesség megkövetel, őszinteségünk próbája, azaz a megújulás. Ezért kerülünk a körülmények nyomása alá. A kísértés arra ösztönöz, hogy megismételjük a bűnt, és cserébe szenvedés ér bennünket azért, amit tettünk. Ez mindaddig így lesz, amíg meg nem tanuljuk, hogy az igazság törvényéből nincs engedmény...
A bűn csak akkor kerül megbocsátásra, amint azt a Krisztus - Igazság és Élet - elpusztítja.
Sorrow for wrong-doing is but one step towards reform and the very easiest step. The next and great step required by wisdom is the test of our sincerity, — namely, reformation. To this end we are placed under the stress of circumstances. Temptation bids us repeat the offence, and woe comes in return for what is done. So it will ever be, till we learn that there is no discount in the law of justice ...
Sin is forgiven only as it is destroyed by Christ, — Truth and Life.
A megújulás annak megértése által jön, hogy a gonoszban nincs tartós öröm, valamint a jó iránti vonzalom elnyerése által a Tudománynak megfelelően, amely feltárja a halhatatlan tényt, hogy az anyagban vagy az anyag által nem létezhet sem öröm, sem fájdalom, sem vágy, sem szenvedély, míg az isteni Elme meg tudja semmisíteni, és meg is semmisíti az emberi elme hamis hiedelmeit az örömről, a fájdalomról és a félelemről és annak minden vétkes vágyát.
A gonosz néha az ember legmagasabb fogalma a helyesről, amíg megértése a jóról erősebb nem lesz. Aztán elveszti a gonosz élvezetét, és az saját gyötrelmévé válik. A bűn nyomorúságától való megszabadulás módja, a vétkezés abbahagyása. Nincs más út.
Reform comes by understanding that there is no abiding pleasure in evil, and also by gaining an affection for good according to Science, which reveals the immortal fact that neither pleasure nor pain, appetite nor passion, can exist in or of matter, while divine Mind can and does destroy the false beliefs of pleasure, pain, or fear and all the sinful appetites of the human mind.
Evil is sometimes a man's highest conception of right, until his grasp on good grows stronger. Then he loses pleasure in wickedness, and it becomes his torment. The way to escape the misery of sin is to cease sinning. There is no other way.
„Akit szeret az Úr, azt megfenyíti”.
... és az, aki ellenáll az Istennek való engedelmeskedésnek, azt megfenyíti a Szeretet.
"Whom the Lord loveth He chasteneth."
... and he who refuses obedience to God, is chastened by Love.
Amikor a vámszedő esdeklése eljutott a Szeretet nagy szívéhez, alázatos kívánsága beteljesedett.
„Aki elfedezi az õ vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.”
When the Publican's wail went out to the great heart of Love, it won his humble desire.
"He that covereth his sins shall not prosper: but whoso confesseth and forsaketh them shall have mercy."
A feltevések, hogy a vétek bocsánatot nyer, amíg el nem hagyják, hogy a boldogság valódi lehet a vétek közepette, hogy a test úgynevezett halála megszabadít a vétektől, és hogy Isten bocsánata másból áll, mint a vétek megsemmisítéséből - ezek súlyos hibák.
The suppositions that sin is pardoned while unforsaken, that happiness can be genuine in the midst of sin, that the so-called death of the body frees from sin, and that God's pardon is aught but the destruction of sin, — these are grave mistakes.
A vétkest nem bátoríthatja az, hogy a Tudomány demonstrálja a gonosz valótlanságát, mert a vétkes valóságot csinálna a vétekből - valóságossá tenné azt, ami valótlan, és így halmozna „haragot a haragnak .... napjára.” Egy önmaga ellen irányuló összeesküvésben vesz részt, a szörnyű valótlanságra való ráébredése ellen, amely becsapta őt. Csakis azok érthetik meg teljesen a gonosz valótlanságát, akik megbánják a vétket és elengedik a valótlant.
A sinner can receive no encouragement from the fact that Science demonstrates the unreality of evil, for the sinner would make a reality of sin, — would make that real which is unreal, and thus heap up "wrath against the day of wrath." He is joining in a conspiracy against himself, — against his own awakening to the awful unreality by which he has been deceived. Only those, who repent of sin and forsake the unreal, can fully understand the unreality of evil.
Ez a meggyőződés, mely szerint nincs igazi gyönyör a vétekben, az egyik legfontosabb tétel a Keresztény Tudomány teológiájában. Ébreszd rá a vétkest erre az új, igaz nézetre a vétekről; mutass rá arra, hogy a vétek nem nyújt örömet, és ennek ismerete erősíti erkölcsi bátorságát és fokozza képességét, hogy legyőzze a gonoszt és szeresse a jót.
This conviction, that there is no real pleasure in sin, is one of the most important points in the theology of Christian Science. Arouse the sinner to this new and true view of sin, show him that sin confers no pleasure, and this knowledge strengthens his moral courage and increases his ability to master evil and to love good.
Az anyag feltételezett életében való hiedelem súlyos tapasztalatai, valamint csalódásaink és szüntelen bajaink, mint fáradt gyermekeket, az isteni Szeretet karjaiba terelnek bennünket. Ekkor kezdjük megismerni az Életet az isteni Tudományban.
The sharp experiences of belief in the supposititious life of matter, as well as our disappointments and ceaseless woes, turn us like tired children to the arms of divine Love. Then we begin to learn Life in divine Science.
A Szeretet egészséges fenyítései elősegítik haladásunkat az igazságosság, a béke és a tisztaság felé, amelyek a Tudomány határkövei.
Through the wholesome chastisements of Love, we are helped onward in the march towards righteousness, peace, and purity, which are the landmarks of Science.
... mind a vétek, mind a szenvedés lehull az örökkévaló Szeretet lábai elé.
... both sin and suffering will fall at the feet of everlasting Love.
Mary Baker Eddy
Ezen Egyház minden tagjának feladata minden egyes nap imádkozni: „Jöjjön el a Te országod”; hadd jöjjön létre bennem az isteni Igazság, Élet és Szeretet uralma és zárjon ki belőlem minden bűnt, és hadd gazdagítsa a Te Igéd az egész emberiség vonzalmait és kormányozza azokat!
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 4. pont
Az Anyaegyház tagjainak indítékait és tetteit nem szabad, hogy akár ellenségeskedés, akár személyes ragaszkodás vezérelje. A Tudományban az isteni Szeretet egyedül kormányozza az embert, és a Keresztény Tudós a Szeretet kedves vonásait tükrözi a bűn megdorgálásában, igaz testvériségben, könyörületességben és megbocsátásban. Ezen Egyház tagjainak naponta kell őrködnie és imádkoznia, hogy megszabadíttassanak minden gonosztól, jövendöléstől, bíráskodástól, ítélkezéstől, tanácsadástól, befolyásolástól vagy téves befolyásoltatástól.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 1. pont
Ezen Egyház minden tagjának feladata megvédeni magát naponta az agresszív mentális szuggesztióval szemben, és nem hagyni, hogy elfelejtessék vagy elhanyagoltassák vele az Isten, a Vezetője és az emberiség felé való kötelezettségét. Tettei alapján kerül majd megítélésre – igazolásra vagy elítélésre.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 6. pont
Vegyes Írások, Mary Baker Eddy, 237. oldal
Keresztény Tudósoknak: — Lásd Tudomány és Egészség, 442. oldal, 30. sor, és ügyelj erre naponta.
Keresztény Tudósok, legyetek önmagatok törvénye, hogy a mentális mulasztás nem árthat nektek akár mikor alszotok, akár ébrenlétetekben.
(T&E, 442. o.)