2.     Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.

7.     Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.

12.     Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.

16.     Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

19.     hogy megragadjuk az elõttünk levõ reménységet, Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erõs horgonya

1. Ézsaiás 55 : 1-3, 6

1     Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!

2     Miért adtok pénzt azért, ami nem kenyér, és gyûjtött kincseteket azért, ami meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek kövérségben.

3     Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.

6     Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.

2. Márk 8 : 1, 2, 4-9 (;-ig), 27-29, 31-33, 34 (Ha)-36

1     Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az õ tanítványait, és monda nékik:

2     Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;

4     Az õ tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?

5     És megkérdé õket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.

6     Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az õ tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.

7     Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.

8     Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.

9     Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren;

27     És elméne Jézus és az õ tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az õ tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?

28     Õk pedig felelének: Keresztelõ Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.

29     És õ monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Te vagy a Krisztus.

31     És kezdé õket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektõl és a fõpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.

32     És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván õt, kezdé dorgálni.

33     És õ megfordulván és az õ tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tõlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

34     Ha valaki én utánam akar jõni, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét, és kövessen engem.

35     Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

36     Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?

3. Lukács 12 : 16-22, 30 (A ti)-32

16     Aztán példázatot mondott nekik: "Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje,

17     ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet.

18     Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden gabonámat és javamat,

19     és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!

20     Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?

21     Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.”

22     Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok,

30     A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.

31     Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek.

32     Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.

4. Márk 12 : 28-34 (az első .-ig)

28     Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, aki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?

29     Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.

30     Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

31     A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.

32     Az írástudó ezt mondta neki: "Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más;

33     és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő- és véresáldozatnál."

34     Jézus pedig, amikor látta, hogy értelmesen felelt, ezt mondta neki: "Nem vagy messze az Isten országától.”

5. Apostolok Cselekedetei 4 : 32

32     A hívõk sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala.

6. Rómaiakhoz 13 : 1

1     Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; Mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentõl: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentõl rendeltettek.”

1. 9 : 17-24

„Szere[ted] azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből”? Ez a parancsolat sokat magába foglal, még valamennyi csupán anyagi érzékelés, vonzalom és imádás feladását is. Ez a Kereszténység El Doradója. Magába foglalja az Élet Tudományát, és csak a Szellem isteni irányítását ismeri el, amelyben a Lélek a mesterünk, és az anyagi érzetnek és emberi akaratnak nem lesz helye.

2. 60 : 29-6

A Léleknek végtelen forrásai vannak, amelyekkel megáldja az emberiséget, és a boldogságot hamarabb nyernénk el, és biztosabban a miénk maradna, ha a Lélekben keresnénk. Egyedül a magasztosabb örömök elégíthetik ki a halhatatlan ember vágyódásait. Nem korlátozhatjuk a boldogságot a személyes érzet határain belülre. Az érzékek nem nyújtanak valódi örömet.

Az emberi érzelmekben a jónak túlsúlyban kell lennie a gonosz felett, és a lelkinek az állati felett, különben a boldogságot soha nem éri el.

3. 61 : 9-11

A bűn minden völgyét fel kell tölteni, és az önzés minden hegyét el kell hordani, hogy Istenünk országútja elkészülhessen a Tudományban.

4. 30 : 19-3

Mint az Igazság egyéni eszménye, Krisztus Jézus eljött, hogy megdorgálja a rabbinusi tévedést és minden vétket, betegséget és halált -, hogy kijelölje az Igazság és az Élet útját. Ez az eszmény Jézus egész földi pályafutásában ki lett mutatva, ami a különbségre mutat a Lélek és az anyagi érzet, az Igazság és a tévedés sarjadékai között.

Ha eléggé győzedelmeskedtünk az anyagi érzet tévedései felett, hogy a Lelket engedjük uralomra jutni, akkor utálni fogjuk a vétket, és minden álarca alatt megdorgáljuk. Csakis ily módon áldhatjuk ellenségeinket, bár talán nem így értelmezik szavazainkat. Nem választhatunk önmagunknak, hanem Jézus tanítása szerint kell kidolgoznunk üdvösségünket. Szelíden és hatalommal hirdette a szegényeknek az evangéliumot. A büszkeség és a félelem alkalmatlan az Igazság zászlajának hordozására, és Isten soha nem fogja azt ilyen kezekbe adni.

5. 262 : 9-16

Isten teremtésének, természetének és minőségének nem hatolhatunk a mélyére azáltal, hogy a halandó hiedelem sekélyébe merülünk. Fordítanunk kell gyenge szárnycsapásainkon - erőfeszítésünkön, hogy életet és igazságot találjunk az anyagban - és az anyagi érzékek fölé kell emelkednünk, a halandó fölé, Isten halhatatlan eszméjéhez. Ezek a tisztább, magasabb kilátások az Istenhez hasonlatos embert arra inspirálják, hogy elérje lényének abszolút középpontját és kerületét.

6. 214 : 28-3

Sem a kor, sem a véletlen nem zavarhatja meg a Lélek érzékeit, és nincs más valódi érzékszerv. Nyilvánvaló, hogy a testnek mint anyagnak nincs saját érzése, és a Lélek és képességei számára nincs feledés. A Szellem érzékszervei fájdalommentesek, és örökké békében vannak. Semmi sem rejtheti el előlük minden dolgok harmóniáját, valamint az Igazság erejét és állandóságát.

7. 311 : 7-8 (.-ig), 14-25

A Lélek halhatatlan, mert Szellem, amelynek nincs önpusztító eleme.

Azon hamis feltevés által, hogy a lélek az érzetben és az elme az anyagban lakozik, a hiedelem a lélek, a szellemi igazság ideiglenes elvesztésének vagy hiányának érzetébe téved. A tévedés ezen állapota a halandó álom, amely szerint az élet és szubsztancia anyagban létezik, ez pedig a létezés halhatatlan valóságának az egyenes ellentéte. Amíg azt hisszük, hogy a lélek vétkezhet, vagy hogy a halhatatlan Lélek a halandó testben van, addig soha nem érthetjük meg a létezés Tudományát. Amikor az emberiség megérti ezt a Tudományt, ez lesz az Élet törvénye az ember számára - mégpedig a Lélek magasabb törvénye, mely az anyagi érzéken felülkerekedik a harmónia és halhatatlanság által.

8. 58 : 7-12

Önzetlen ambíció, nemes életmotivációk és tisztaság – ezek a gondolati alkotóelemek, keveredve, alkotják egyénileg és együttesen az igazi boldogságot, erőt és állandóságot.

A Lélekben morális szabadság van.

9. 265 : 31-5

Az érzet fájdalmai üdvösek, ha a hamis élvezetes hiedelmeket gyökereitől megfosztják, és a vonzalmakat az érzetből a Lélekbe plántálják, ahol Isten teremtményei jók, és „megvidámítják a szívet”. Ilyen a Tudomány kardja, amellyel az Igazság lefejezi a tévedést, hogy az anyagiság helyet adjon az ember mélyebb egyéniségének és rendeltetésének.

10. 224 : 28-4

Az Igazság a szabadság elemeit hozza magával. Zászlaján a Lélek-inspirált mottó: „A rabszolgaságot eltörölték.” Isten ereje hoz szabadulást a raboknak. Nincs erő, mely ellen tudna állni az isteni Szeretetnek. Mi ez a feltételezett erő, amely szembeállítja magát Istennel? Honnan jön? Mi az, ami az embert vasláncokkal köti a bűnhöz, betegséghez és halálhoz? Bármi, ami az embert rabszolgává teszi, ellenkezik az isteni kormányzással. Az Igazság szabaddá teszi az embert.

11. 125 : 12-20

Ahogy az emberi gondolat áttér a tudatos fájdalom és fájdalommentesség, bánat és öröm egyes fokozataiból másokba - a félelemből a reménybe és a hitből a megértésbe - a látható megnyilvánulás végül a Lélek és nem az anyagi érzék által kormányzott ember lesz. Isten kormányzását tükrözve az ember önkormányzott. Amikor az isteni Szellemnek van alárendelve, az embert nem kontrollálhatja bűn vagy halál, amely így bizonyítja, hogy az egészség törvényeit illető anyagi teóriáink értéktelenek.

12. 310 : 14 (Így)-18

Így tárja fel a Tudomány a Lelket mint Istent, melyet a vétek és halál nem érint - mint központi Életet és intelligenciát, amely körül az Elme rendszereiben minden dolog harmonikusan kering.

A Lélek nem változik.

13. 322 : 3-7

Amikor a megértés az élet és intelligencia álláspontjait az anyagiról egy szellemi alapra váltja, elérjük az Élet realitását, a Lélek kontrollját az érzék felett, és a Kereszténységet vagy Igazságot saját isteni Alapelvében ismerjük majd fel.

14. 590 : 1-3

Mennyország Királysága. Az isteni Tudományban a harmónia uralma; a tévedhetetlen, örök és mindenható Elme birodalma; a Szellem atmoszférája, ahol a Lélek a legfelsőbb.