2.     Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.

3.     Örvendezve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából.

4.     Azon a napon ezt mondjátok majd: Adjatok hálát az Úrnak, hirdessétek nevét! Adjátok tudtára a népeknek nagy tetteit! Emlékeztessétek őket, hogy neve magasztos!

5.     Énekeljétek, hogy milyen fenséges tetteket vitt véghez az Úr, tudja meg ezt az egész föld!

6.     Kiálts és ujjongj, Sion lakója, mert nagy közöttetek Izráel Szentje!

3.     [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;

4.     Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kõszálunk van.

1. Zsoltárok 91 : 1-6, 9-11, 14-16

1     Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.

2     Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom!

3     Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.

4     Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége.

5     Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal;

6     A dögvésztõl, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.

9     Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:

10     Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;

11     Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.

14     Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.

15     Ha kiált hozzám, meghallgatom,vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt.

16     Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.

2. Ézsaiás 50 : 7, 10

7     De az én Uram, az Úr, megsegít engem, ezért nem maradok gyalázatban. Olyanná tettem arcomat, mint a kovakő, mert tudom, hogy nem vallok szégyent.

10     Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az õ szolgája szavára? õ, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez!

3. Rómaiakhoz 1 : 1, 9 (második ,-ig), 16 (nem) (harmadik ,-ig)

1     Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit az Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát,

9     Mert tanúm az Isten, akit teljes lelkemmel szolgálok az ő Fia evangéliumával,

16     nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére,

4. Apostolok Cselekedetei 20 : 7-12

7     A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál prédikált nekik, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.

8     Elég sok lámpás volt abban a felső szobában, ahol együtt voltunk.

9     Egy Eutikhosz nevű ifjú pedig, aki az ablakban ült, mély álomba merült, mivel Pál sokáig prédikált, és az álomtól elnehezülve leesett a harmadik emeletről, úgyhogy holtan szedték fel.

10     Ekkor Pál lement, ráborult, átölelte, és ezt mondta: "Ne zajongjatok, mert a lelke benne van."

11     Azután felment, megtörte a kenyeret, evett, és még sokáig, egészen virradatig beszélt hozzájuk, majd útnak indult.

12     A fiút pedig élve hozták fel, és egészen megvigasztalódtak.

5. Apostolok Cselekedetei 27 : 1 (eldöntetett) (második ,-ig), 4, 14, 15, 20, 21 (:-ig), 22 (intelek)-25, 36, 37, 44 (És így)

1     ...eldöntetett, hogy mi Itáliába hajózzunk,

4     És onnan elindulván, Ciprus alatt evezénk el, mivelhogy a szelek ellenkezõk valának.

14     Nemsokára azonban viharos szélvész csapott le oda, mely Észak-keleti szélnek neveztetik.

15     Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztvén [azt,] vitetünk vala tova.

20     Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felõl.

21     Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván õ közöttük, monda:

22     intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó.

23     Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, a kié vagyok, a kinek szolgálok is,

24     Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell néked állanod. És ímé az Isten ajándékba adta néked mindazokat, kik te veled hajóznak.

25     Annakokáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istnnek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondatott.

36     Felbátorodván pedig mindnyájan, szintén vevének magukhoz táplálékot.

37     Valánk pedig a hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan.

44     És így lõn, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.

6. Apostolok Cselekedetei 28 : 1-6, 30, 31

1     És miután szerencsésen megmenekültek, akkor megtudák, hogy Melitának neveztetik az a sziget.

2     A barbárok pedig nem közönséges emberséget cselekesznek vala mi velünk: mert tüzet gerjesztvén, befogadának mindnyájónkat a rajtunk való záporért és a hidegért.

3     Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tûzre tette, egy vipera a melegbõl kimászva, az õ kezére ragada.

4     Mikor pedig látták a barbárok az ő kezéről függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerből megszabadult.

5     De néki, minekutána a kígyót lerázta a tûzbe, semmi baja sem lõn.

6     Azok pedig azt várják vala, hogy ő meg fog dagadni, vagy nagyhirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala őt.

30     Marada pedig Pál két egész esztendeig az õ tulajdon bérelt szállásán, és mindazokat befogadja vala, kik õ hozzá menének.

31     Prédikálván az Istennek országát és tanítván az Úr Jézus Krisztus felõl való dolgokat teljes bátorsággal, minden tiltás nélkül.

7. Jelenések 1: 1 (negyedik ,-ig)

1     Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie,

8. Jelenések 7: 9 (ímé), 10, 12 (áldás)

9     ... ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;

10     És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!

12     áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen.

1. 593 : 20-22

Üdvözülés. Az Élet, Igazság és Szeretet minden feletti legfelsőbbként való megértettsége és demonstrálása; a bűn, betegség és halál megsemmisítve.

2. 39 : 18-30

„Most” kiáltott az apostol „van a kegyelem ideje; imé, most van az üdvözülés napja” - amin nem azt értette, hogy az embereknek most kell előkészülniük a jövendő világ megváltására vagy biztonságára, hanem hogy most van annak az ideje, hogy ezt az üdvösséget a szellemben és életben megtapasztalják. Most van az ideje annak, hogy az úgynevezett anyagi fájdalmak és anyagi örömök elmúljanak, minthogy mindkettő valótlan, mert lehetetlenek a Tudományban. Ezen földi varázsnak a megtöréséhez, a halandóknak fel kell fogniuk az igazi eszméjét és isteni Alapelvét mindennek ami, ténylegesen létezik és harmonikusan kormányozza az univerzumot. Ezt a gondolatot lassan értik meg, és az addig eltelő időszakot mind kétségek és vereségek, mind győzelmek kísérik.

3. 406 : 1-6

A Biblia tartalmazza a receptet minden gyógyulásra. „És a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak.” Ugyanaz az Alapelv gyógyítja mind a vétket, mind a betegséget. A fa az ember isteni Alapelvére jellemző, amely minden vészhelyzettel szemben megállja helyét, teljes üdvösséget kínálva a bűntől, betegségtől és haláltól.

4. 22 : 3-17

A bűn és a megbocsátás reménye között oda-vissza lengve mint egy inga - mert az önzés és érzékiség állandó visszaesést okoz - erkölcsi előrehaladásunk lassú lesz. Krisztus követelményére ébredve a halandók szenvedést tapasztalnak. Ez arra készteti őket, hogy mint a fuldokló emberek, erőteljes erőfeszítéseket tegyenek saját maguk megmentésére; és Krisztus drága szeretete által ezen erőfeszítéseket siker koronázza.

A „Munkáljátok ki saját üdvösségeteket,” a követelménye az Életnek és Szeretetnek, evégett dolgozik Isten veletek. „[Kereskedjetek], munkálkodjatok, míg megjövök!” Várjatok a jutalmatokra és „meg ne restüljetek a jó cselekvésben.” Ha igyekezeteteket félelmetes túlerők ostromolják, és nem kaptok azonnali jutalmat, ne térjetek vissza a tévedéshez, se ne váljatok restté a versenyben.

5. 426 : 5-22

A Krisztusi Tudomány felfedezője kevésbé találja az utat nehéznek, ha mindig a magas célt tartja szemei előtt, mint ha számolja a lépteit, hogy elérje azt. Ha a cél kívánatos, a várakozás felgyorsítja a fejlődésünket. Az Igazságért folytatott küzdelem az embert gyenge helyett erőssé teszi, fárasztás helyett pihenteti. Ha a halálban való hiedelem elpusztulna, és megértenénk, hogy nincs halál, ez lenne az „élet fája”, mely gyümölcséről ismerszik meg. Az embernek meg kell újítania energiáit és törekvéseit, és meglátnia a képmutatás oktalanságát, miközben felismeri saját megváltása kimunkálásának szükségességét. Amikor megtanulják, hogy a betegség nem tudja elpusztítani az életet, és hogy a halandókat a halál nem menti meg a bűntől vagy betegségtől, ez a megértés új életre serkent majd. Ez felülkerekedik majd a halál utáni vágyon vagy a sírtól való félelmen, és így megsemmisíti a nagy félelmet, amely a halandó létet szorongatja.

6. 216 : 28-1

Ha azt mondod: „Az ember teste anyagi”, én Pállal mondom: Akarj „inkább ... kiköltözni a testből, és elköltözni az Úrhoz.” Add fel az anyagi hiedelmet, hogy az anyagban elme van, és legyen csak egy Elméd, mégpedig Isten; mert ez az Elme saját hasonlatosságát alkotja.

7. 164 : 13-16, 23-25

Még sok mindent kell elmondani és megtenni, mielőtt az egész emberiség megmenekülne, és a bűn minden mentális mikrobája és minden beteg gondolatcsíra kiirtásra kerülne.

Ám az örökkévaló tény továbbra is a legfontosabb, hogy az Élet, az Igazság és a Szeretet megment a bűntől, a betegségtől és a haláltól.

8. 390 : 12-26

Amikor a betegség első tünetei megjelennek, vitasd a fizikai érzékek bizonyságát az isteni Tudománnyal. Engedd, hogy a magasabbrendű igazságérzeted elpusztítsa a halandó vélemények hamis folyamatát, melyet törvénynek nevezel, és akkor nem kényszerülsz betegszobába vagy leszel a szenvedés ágyához kötve az utolsó fillért is megfizetve, mely a tévedés által megkövetelt utolsó büntetés. „Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton együtt van veled.” Ne tűrd, hogy a vétek vagy betegség bármely követelése bevegye magát a gondolataidba. Utasítsd el azzal az állandó meggyőződéssel, hogy az illegitim, mivel tudod, hogy Isten éppúgy nem szerzője a betegségnek, mint a véteknek. Nem áll rendelkezésedre Isten egyetlen törvénye sem, ami támogatná a bűn vagy betegség szükségességét, de isteni felhatalmazásod van arra, hogy tagadd ezt a szükségességet, valamint a betegek gyógyítására.

9. 514 : 26-3

Megértve az ellenőrzést, amelyet a Szeretet gyakorol minden felett, Dániel biztonságban érezte magát az oroszlánok vermében, és Pál bizonyította, hogy a vipera ártalmatlan. Isten minden teremtménye a Tudomány harmóniájában mozogva ártalmatlan, hasznos és elpusztíthatatlan. E nagy igazság felismerése az ősi kiválóságok erejének forrása volt. Támogatja a Krisztusi gyógyítást, és lehetővé teszi birtokosának, hogy Jézus példáját kövesse. „És látta Isten, hogy ez jó.”

10. 391 : 7-13

Ahelyett, hogy vakon és nyugodtan megadnád magad a betegség kezdődő vagy előrehaladott fokozatainak, lázadj fel ellene. Száműzd azt a hiedelmet, hogy akár egyetlen beférkőző fájdalmat is vendégül láthatsz, amelyet ne lehetne kiűzni az Elme hatalmával, és ilyen módon megelőzheted a fájdalom kifejlődését a testben. Istennek semmilyen törvénye nem akadályozza meg ezt az eredményt.

11. 392 : 8-10, 24 (Állj)-3

Az egyetlen út az, hogy ellenséges álláspontot veszünk fel mindazzal szemben, ami ellenkezik az ember, Isten képmása egészségével, szentségével és harmóniájával.

Állj őrt a gondolat ajtajánál. Csak olyan következtetéseket beengedve, amelyeket testi eredményekként is szeretnél látni megvalósulni, harmonikusan fogod saját magadat kontrollálni. Ha fennáll az az állapot, amelyről azt mondod, hogy betegséget idéz elő, legyen az levegő, testgyakorlás, örökletes dolog, fertőzés vagy baleset, akkor teljesítsd feladatodat mint őr, és zárd ki ezen egészségtelen gondolatokat és félelmeket. Száműzd a halandó elméből a bántó tévedéseket, és akkor a test nem szenvedhet tőlük. A fájdalom és gyönyör lefolyásának az elme által kell jönnie, és mi, miként az őr, aki elhagyja őrhelyét, beengedjük a tolakodó hiedelmet, és elfelejtjük, hogy isteni segítséggel megtilthatjuk belépését.

12. 393 : 8-15

Az Elme ura a testi érzékeknek, és le tudja győzni a betegséget, bűnt és halált. Gyakorold ezt az Isten-adta jogot! Vedd birtokba a testedet és kormányozd annak érzéseit és működését! Emelkedj fel a Szellem erejében, hogy ellenállj mindennek, ami nem hasonlít a jóhoz! Isten képessé tette az embert erre, és semmi sem foszthatja meg az embert attól a képességtől és erőtől, amellyel Isten ruházta fel.