VASÁRNAP 2023. JÚLIUS 9.
„Mert szeretetet kívánok, és nem áldozatot, Isten ismeretét, és nem égőáldozatokat.”
“I desired mercy, and not sacrifice; and the knowledge of God more than burnt offerings.”
21. Ezért tehát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványát is, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket.
22. Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.
23. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát.
24. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt.
25. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.
26. Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló.
27. Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.
21. Wherefore lay apart all filthiness and superfluity of naughtiness, and receive with meekness the engrafted word, which is able to save your souls.
22. But be ye doers of the word, and not hearers only, deceiving your own selves.
23. For if any be a hearer of the word, and not a doer, he is like unto a man beholding his natural face in a glass:
24. For he beholdeth himself, and goeth his way, and straightway forgetteth what manner of man he was.
25. But whoso looketh into the perfect law of liberty, and continueth therein, he being not a forgetful hearer, but a doer of the work, this man shall be blessed in his deed.
26. If any man among you seem to be religious, and bridleth not his tongue, but deceiveth his own heart, this man’s religion is vain.
27. Pure religion and undefiled before God and the Father is this, To visit the fatherless and widows in their affliction, and to keep himself unspotted from the world.
LECKE PRÉDIKÁCIÓ
6 Mivel járuljak az Úr elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Talán égőáldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal?
7 Talán kedvét leli az Úr a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet vétkes életemért?
8 Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.
6 Wherewith shall I come before the Lord, and bow myself before the high God? shall I come before him with burnt offerings, with calves of a year old?
7 Will the Lord be pleased with thousands of rams, or with ten thousands of rivers of oil? shall I give my firstborn for my transgression, the fruit of my body for the sin of my soul?
8 He hath shewed thee, O man, what is good; and what doth the Lord require of thee, but to do justly, and to love mercy, and to walk humbly with thy God?
23 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erõtelenséget a nép között.
23 And Jesus went about all Galilee, teaching in their synagogues, and preaching the gospel of the kingdom, and healing all manner of sickness and all manner of disease among the people.
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és amint leül vala, hozzámenének az õ tanítványai.
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
13 Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.
15 A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.
16 Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
1 And seeing the multitudes, he went up into a mountain: and when he was set, his disciples came unto him:
2 And he opened his mouth, and taught them, saying,
13 Ye are the salt of the earth: but if the salt have lost his savour, wherewith shall it be salted? it is thenceforth good for nothing, but to be cast out, and to be trodden under foot of men.
14 Ye are the light of the world. A city that is set on an hill cannot be hid.
15 Neither do men light a candle, and put it under a bushel, but on a candlestick; and it giveth light unto all that are in the house.
16 Let your light so shine before men, that they may see your good works, and glorify your Father which is in heaven.
20 For I say unto you, That except your righteousness shall exceed the righteousness of the scribes and Pharisees, ye shall in no case enter into the kingdom of heaven.
5 ...mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, akik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
6 Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.
5 And when thou prayest, thou shalt not be as the hypocrites are: for they love to pray standing in the synagogues and in the corners of the streets, that they may be seen of men. Verily I say unto you, They have their reward.
6 But thou, when thou prayest, enter into thy closet, and when thou hast shut thy door, pray to thy Father which is in secret; and thy Father which seeth in secret shall reward thee openly.
1 Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,
2 Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek:
3 Annakokáért amit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
4 Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.
5 Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat; és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét;
6 És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölülést.
7 És a piaczokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!
8 Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9 Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
10 Doktoroknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.
11 Hanem aki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
12 Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.
27 Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülrõl szépeknek tetszenek, belõl pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.
28 Éppen így ti is, kívülrõl igazaknak látszotok ugyan az emberek elõtt, de belõl rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
1 Then spake Jesus to the multitude, and to his disciples,
2 Saying, The scribes and the Pharisees sit in Moses’ seat:
3 All therefore whatsoever they bid you observe, that observe and do; but do not ye after their works: for they say, and do not.
4 For they bind heavy burdens and grievous to be borne, and lay them on men’s shoulders; but they themselves will not move them with one of their fingers.
5 But all their works they do for to be seen of men: they make broad their phylacteries, and enlarge the borders of their garments,
6 And love the uppermost rooms at feasts, and the chief seats in the synagogues,
7 And greetings in the markets, and to be called of men, Rabbi, Rabbi.
8 But be not ye called Rabbi: for one is your Master, even Christ; and all ye are brethren.
9 And call no man your father upon the earth: for one is your Father, which is in heaven.
10 Neither be ye called masters: for one is your Master, even Christ.
11 But he that is greatest among you shall be your servant.
12 And whosoever shall exalt himself shall be abased; and he that shall humble himself shall be exalted.
27 Woe unto you, scribes and Pharisees, hypocrites! for ye are like unto whited sepulchres, which indeed appear beautiful outward, but are within full of dead men’s bones, and of all uncleanness.
28 Even so ye also outwardly appear righteous unto men, but within ye are full of hypocrisy and iniquity.
17 A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?"
18 Ő ezt válaszolta: "Menjetek a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a húsvéti vacsorát tanítványaimmal."
19 A tanítványok úgy tettek, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
26 Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem!"
27 Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: "Igyatok ebből mindnyájan,
28 mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.”
17 Now the first day of the feast of unleavened bread the disciples came to Jesus, saying unto him, Where wilt thou that we prepare for thee to eat the passover?
18 And he said, Go into the city to such a man, and say unto him, The Master saith, My time is at hand; I will keep the passover at thy house with my disciples.
19 And the disciples did as Jesus had appointed them; and they made ready the passover.
26 And as they were eating, Jesus took bread, and blessed it, and brake it, and gave it to the disciples, and said, Take, eat; this is my body.
27 And he took the cup, and gave thanks, and gave it to them, saying, Drink ye all of it;
28 For this is my blood of the new testament, which is shed for many for the remission of sins.
1 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
2 Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.
3 Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek.
4 Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.
5 Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.
7 Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.
8 Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.
1 I am the true vine, and my Father is the husbandman.
2 Every branch in me that beareth not fruit he taketh away: and every branch that beareth fruit, he purgeth it, that it may bring forth more fruit.
3 Now ye are clean through the word which I have spoken unto you.
4 Abide in me, and I in you. As the branch cannot bear fruit of itself, except it abide in the vine; no more can ye, except ye abide in me.
5 I am the vine, ye are the branches: He that abideth in me, and I in him, the same bringeth forth much fruit: for without me ye can do nothing.
7 If ye abide in me, and my words abide in you, ye shall ask what ye will, and it shall be done unto you.
8 Herein is my Father glorified, that ye bear much fruit; so shall ye be my disciples.
Minden imádság próbája ezen kérdések válaszában rejlik: Jobban szeretjük-e felebarátunkat emiatt a kérés miatt? Folytatjuk-e régi önzésünket, megelégedve azzal, hogy imádkoztunk valami jobbért, miközben kéréseink őszinteségének nem adjuk bizonyítékát azáltal, hogy imádságunkkal következetességben élünk? Ha az önzést felváltotta a kedvesség, akkor felebarátunkra önzetlenül tekintünk majd, és áldjuk azokat, akik átkoznak minket; de soha nem tudjuk elvégezni ezt a nagy feladatot azáltal, hogy egyszerűen kérjük, hogy meg legyen téve. Van egy kereszt, amit fel kell vennünk mielőtt élvezhetjük reményünk és hitünk gyümölcsét.
The test of all prayer lies in the answer to these questions: Do we love our neighbor better because of this asking? Do we pursue the old selfishness, satisfied with having prayed for something better, though we give no evidence of the sincerity of our requests by living consistently with our prayer? If selfishness has given place to kindness, we shall regard our neighbor unselfishly, and bless them that curse us; but we shall never meet this great duty simply by asking that it may be done. There is a cross to be taken up before we can enjoy the fruition of our hope and faith.
Tudjuk, hogy kívánnunk kell a szentséget, hogy elérhessük; de ha mindenekfelett kívánjuk a szentséget, akkor mindent fel is áldozunk érte. Erre hajlandóknak kell lennünk, hogy biztonsággal járhassuk a szentséghez vezető egyetlen célszerű utat. Az imádság nem módosíthat a változtathatatlan Igazságon, sem nem tudja az imádság önmagában megértetni velünk az Igazságot; de az imádság, azzal a buzgó, szokásszerűvé vált vággyal együtt, hogy megismerjük és tegyük Isten akaratát, bevezet minket minden Igazságba. Az ilyen vágy kevéssé igényel hallható kifejezést. Legjobban a gondolatban és az életben fejezhető ki.
We know that a desire for holiness is requisite in order to gain holiness; but if we desire holiness above all else, we shall sacrifice everything for it. We must be willing to do this, that we may walk securely in the only practical road to holiness. Prayer cannot change the unalterable Truth, nor can prayer alone give us an understanding of Truth; but prayer, coupled with a fervent habitual desire to know and do the will of God, will bring us into all Truth. Such a desire has little need of audible expression. It is best expressed in thought and in life.
Az imádság veszélye, hogy kísértésbe vihet minket. Általa akaratlanul is képmutatókká válhatunk, olyan vágyakat fogalmazunk meg, amelyek nem valósak, és vigasztalva magunkat a vétek közepette azzal az elmélkedéssel, hogy imádkoztunk róla vagy hogy egy későbbi időpontban majd megbocsátást kérünk. A képmutatás végzetes a vallásra.
The danger from prayer is that it may lead us into temptation. By it we may become involuntary hypocrites, uttering desires which are not real and consoling ourselves in the midst of sin with the recollection that we have prayed over it or mean to ask forgiveness at some later day. Hypocrisy is fatal to religion.
Mesterünk rendelkezése, hogy titokban imádkozzunk és hagyjuk, hogy életünk igazolja őszinteségünket.
Az önzetlenség, tisztaság és szeretet állandó imádság. Gyakorlás és nem kinyilatkoztatás, megértés és nem hiedelem az, ami elnyeri a mindenhatóság figyelmét és segítségét, és ez minden bizonnyal végtelen áldásokban részesít.
The Master's injunction is, that we pray in secret and let our lives attest our sincerity.
Self-forgetfulness, purity, and affection are constant prayers. Practice not profession, understanding not belief, gain the ear and right hand of omnipotence and they assuredly call down infinite blessings.
Jézus kiemelte a parancsolatot. „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.”, melyet így fordíthatunk le: Ne hidd, hogy az Élet halandó, ne ismerj gonoszt, mivel egy Élet van, mégpedig Isten, jó. Ő megadta „ami a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek”. Végül pedig Ő nem hódolt semmilyen emberi teóriának vagy doktrinák bármely formájának, hanem úgy cselekedett és beszélt, ahogyan a Szellem indította (nem a szellemek).
A rituális papnak és a képmutató farizeusnak Jézus azt mondta: „A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában”. Jézus története új időszámítást vezetett be, amelyet keresztény korszaknak nevezünk; de ő nem alapított rituális imádást. Ő tudta, hogy az emberek megkeresztelkedhetnek, részt vehetnek az úrvacsorán, támogathatják a papságot, megtarthatják a szombatot, hosszú imákat mondhatnak, és mégis érzékiesek és vétkesek lehetnek.
Jesus urged the commandment, "Thou shalt have no other gods before me," which may be rendered: Thou shalt have no belief of Life as mortal; thou shalt not know evil, for there is one Life, — even God, good. He rendered "unto Caesar the things which are Caesar's; and unto God the things that are God's." He at last paid no homage to forms of doctrine or to theories of man, but acted and spake as he was moved, not by spirits but by Spirit.
To the ritualistic priest and hypocritical Pharisee Jesus said, "The publicans and the harlots go into the kingdom of God before you." Jesus' history made a new calendar, which we call the Christian era; but he established no ritualistic worship. He knew that men can be baptized, partake of the Eucharist, support the clergy, observe the Sabbath, make long prayers, and yet be sensual and sinful.
Jézus demonstrálás útján tanította az Élet útját, hogy megérthessük, hogyan gyógyítja ez az isteni Alapelv a beteget, űzi ki a tévedést, és diadalmaskodik a halál felett. Jézus jobban mutatta be Isten eszményét, mint azt olyan valaki tehette volta, akinek eredete kevésbé volt szellemi. Isten iránti engedelmessége következtében mindenki másnál spirituálisabban módon mutatta ki a lét Alapelvét. Innen ered intelmének ereje: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.”
Jesus taught the way of Life by demonstration, that we may understand how this divine Principle heals the sick, casts out error, and triumphs over death. Jesus presented the ideal of God better than could any man whose origin was less spiritual. By his obedience to God, he demonstrated more spiritually than all others the Principle of being. Hence the force of his admonition, "If ye love me, keep my commandments."
A keresztény kötelességek sorában elsőként az Igazság és Szeretet gyógyító erejét tanította követőinek. Semmilyen fontosságot nem tulajdonított az élettelen szertartásoknak. Az élő Krisztus, a gyakorlati Igazság az, amely Jézust a „feltámadás és élet”-té teszi mindazok számára, akik tettekben követik őt. Becses előírásainak engedelmeskedve - demonstrációt követve amennyire csak megértjük azokat - iszunk az ő poharából, részesülünk az ő kenyeréből, megkeresztelkedünk az ő tisztaságával; és végül megpihenünk, letelepszünk vele az isteni Alapelv teljes megértésében, amely diadalmaskodik a halál felett.
First in the list of Christian duties, he taught his followers the healing power of Truth and Love. He attached no importance to dead ceremonies. It is the living Christ, the practical Truth, which makes Jesus "the resurrection and the life" to all who follow him in deed. Obeying his precious precepts, — following his demonstration so far as we apprehend it, — we drink of his cup, partake of his bread, are baptized with his purity; and at last we shall rest, sit down with him, in a full understanding of the divine Principle which triumphs over death.
Miért utasítják el azok, akik a Krisztus követőinek vallják magukat azt az alapvető vallást, amelynek megalapításáért ő eljött. Jézus üldözői a legerősebben pont ezt a tételt támadták. Arra törekedtek, hogy az anyag hatalma alá vessék, és hogy bizonyos feltételezett anyagi törvények szerint megöljék.
A farizeusok azt állították, hogy ismerik és tanítják az isteni akaratot, holott csak akadályozták Jézus küldetésének sikerét. Még tanítványai közül is sokan az útjában álltak.
Why do those who profess to follow Christ reject the essential religion he came to establish? Jesus' persecutors made their strongest attack upon this very point. They endeavored to hold him at the mercy of matter and to kill him according to certain assumed material laws.
The Pharisees claimed to know and to teach the divine will, but they only hindered the success of Jesus' mission. Even many of his students stood in his way.
Ugyan tiszteletben tartva mindent, ami az Egyházban vagy azon kívül jó, az ember Krisztus iránti elkötelezettsége inkább a demonstrálás, mint a hitvalláson alapszik. Nyugodt lélekkel nem ragaszkodhatunk meghaladott hiedelmekhez; és többet megértve az elmúlhatatlan Krisztus isteni Alapelvéből, képessé válunk arra, hogy meggyógyítsuk a betegeket és győzedelmeskedjünk a bűn felett.
While respecting all that is good in the Church or out of it, one's consecration to Christ is more on the ground of demonstration than of profession. In conscience, we cannot hold to beliefs outgrown; and by understanding more of the divine Principle of the deathless Christ, we are enabled to heal the sick and to triumph over sin.
A pohár az ő keserű tapasztalatát hirdeti - az a pohár, amelyért imádkozott, hogy elmúljék tőle, bár szent engedelmességgel meghajolt az isteni végzés előtt.
A tanítványok már ettek, és Jézus mégis imádkozott és kenyeret adott nekik. Szó szerinti értelemben ez butaság lett volna; de lelki jelentésében, ez természetes és szép volt.
The cup shows forth his bitter experience, — the cup which he prayed might pass from him, though he bowed in holy submission to the divine decree.
The disciples had eaten, yet Jesus prayed and gave them bread. This would have been foolish in a literal sense; but in its spiritual signification, it was natural and beautiful.
Kenyerük valóban a mennyből szállt alá. A lelki lét e nagyszerű igazsága volt az, amely meggyógyította a betegeket és kiűzte a tévedést. A Mester mindezt már korábban elmagyarázta, de most ez a kenyér táplálta és tartotta fenn őket.
Keresztények, isszátok-e az ő poharát? Kiveszitek-e a részeteket az Újszövetség véréből, az üldöztetésekből, amelyek Isten újabb és magasztosabb megértését kísérik? Ha nem, mondhatjátok-e akkor, hogy megemlékeztetek Jézusról az ő poharában? Hajlandók-e mindazok, akik Jézus emlékezetére kenyeret esznek és bort isznak, igazán kiinni az ő poharát, felvenni az ő keresztjét és mindent hátrahagyni a Krisztus-alapelvért?
Their bread indeed came down from heaven. It was the great truth of spiritual being, healing the sick and casting out error. Their Master had explained it all before, and now this bread was feeding and sustaining them.
Christians, are you drinking his cup? Have you shared the blood of the New Covenant, the persecutions which attend a new and higher understanding of God? If not, can you then say that you have commemorated Jesus in his cup? Are all who eat bread and drink wine in memory of Jesus willing truly to drink his cup, take his cross, and leave all for the Christ-principle?
Ha a Krisztus, az Igazság demonstráció által jutott hozzánk, akkor nem szükséges más megemlékezés, mivel a demonstrálás az Immánuel, vagy Velünk az Isten, és ha egy barát velünk van, miért van szükségünk megemlékezésre erről a barátról?
Ha valamennyien, akik valaha is magukhoz vették a szentséget, valóban megemlékeztek volna Jézus szenvedéseiről, és ittak volna az ő poharából, forradalmasították volna a világot. Ha mindazok, akik anyagi jelképekben keresik az ő emlékezetét, felveszik a keresztet, meggyógyítanak betegeket, kiűznek gonoszokat és a Krisztust vagy Igazságot hirdetik a rászorulóknak - a fogékony gondolatnak - elhozzák a millenniumot.
If Christ, Truth, has come to us in demonstration, no other commemoration is requisite, for demonstration is Immanuel, or God with us; and if a friend be with us, why need we memorials of that friend?
If all who ever partook of the sacrament had really commemorated the sufferings of Jesus and drunk of his cup, they would have revolutionized the world. If all who seek his commemoration through material symbols will take up the cross, heal the sick, cast out evils, and preach Christ, or Truth, to the poor, — the receptive thought, — they will bring in the millennium.
Mary Baker Eddy
Ezen Egyház minden tagjának feladata minden egyes nap imádkozni: „Jöjjön el a Te országod”; hadd jöjjön létre bennem az isteni Igazság, Élet és Szeretet uralma és zárjon ki belőlem minden bűnt, és hadd gazdagítsa a Te Igéd az egész emberiség vonzalmait és kormányozza azokat!
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 4. pont
Az Anyaegyház tagjainak indítékait és tetteit nem szabad, hogy akár ellenségeskedés, akár személyes ragaszkodás vezérelje. A Tudományban az isteni Szeretet egyedül kormányozza az embert, és a Keresztény Tudós a Szeretet kedves vonásait tükrözi a bűn megdorgálásában, igaz testvériségben, könyörületességben és megbocsátásban. Ezen Egyház tagjainak naponta kell őrködnie és imádkoznia, hogy megszabadíttassanak minden gonosztól, jövendöléstől, bíráskodástól, ítélkezéstől, tanácsadástól, befolyásolástól vagy téves befolyásoltatástól.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 1. pont
Ezen Egyház minden tagjának feladata megvédeni magát naponta az agresszív mentális szuggesztióval szemben, és nem hagyni, hogy elfelejtessék vagy elhanyagoltassák vele az Isten, a Vezetője és az emberiség felé való kötelezettségét. Tettei alapján kerül majd megítélésre – igazolásra vagy elítélésre.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 6. pont
Vegyes Írások, Mary Baker Eddy, 237. oldal
Keresztény Tudósoknak: — Lásd Tudomány és Egészség, 442. oldal, 30. sor, és ügyelj erre naponta.
Keresztény Tudósok, legyetek önmagatok törvénye, hogy a mentális mulasztás nem árthat nektek akár mikor alszotok, akár ébrenlétetekben.
(T&E, 442. o.)