1.     Dicsérjétek az Urat! Dicsérem az Urat teljes szívbõl: az igazak környezetében és a gyülekezetben.

2.     Nagyok az Úrnak cselekedetei; kivánatosak mindazoknak, a kik gyönyörködnek azokban.

3.     Dicsõség és méltóság az õ cselekedete, és igazsága megmarad mindvégig.

7.     Kezeinek cselekedetei hûség és igazság; minden õ végzése tökéletes.

8.     Megingathatlanok örökké és mindvégig; hívségbõl és egyenességbõl származottak.

9.     Váltságot küldött az õ népének, elrendelte szövetségét örökre; szent és rettenetes az õ neve.

10.     A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.

1. Zsoltárok 139 : 1-5

1     Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.

2     Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

3     Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.

4     Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!

5     Elõl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.

2. I Krónikák 22 : 7, 8 (:-ig,), 9-12

7     Ezt mondta Dávid Salamonnak: Fiam, én magam szándékoztam házat építeni Istenem, az Úr nevének tiszteletére.

8     És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

9     De fiad fog születni, ő a nyugalom embere lesz, mert nyugalmat adok neki a körülötte levő összes ellenségtől. Salamon lesz a neve, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében.

10     Ő épít majd házat nevem tiszteletére. Ő a fiam lesz, és én atyja leszek, és örökre megszilárdítom királyi trónját Izráelben.

11     Most hát, fiam, az Úr legyen veled, hogy sikeresen fölépíthesd Istenednek, az Úrnak a házát, ahogyan kijelentette rólad.

12     Bárcsak adna neked az Úr észt és értelmet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az Úrnak a törvényét!

3. I Krónikák 28 : 9 (;-ig)

9     Te azért, fiam, Salamon, ismerd meg a te atyád Istenét, és szolgálj néki tökéletes szívvel és jó kedvvel; mert az Úr minden szívbe belát és minden [emberi] gondolatot jól ért. Hogyha őt keresénded, megtalálod;

4. I Krónikák 29 : 11, 19

11     Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, [tied]! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!

19     Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megõrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

5. II Krónikák 1 : 1, 3, 7-12

1     Megerõsödék királyságában Salamon, a Dávid fia; és az Úr az õ Istene vele volt, és õt igen felmagasztalá.

3     Hogy elmennének Salamon és az egész gyülekezet õ vele a magaslatra, mely Gibeonban vala; mert ott volt az Isten gyülekezetének sátora, melyet Mózes, az Úr szolgája csinált vala a pusztában;

7     Azon éjszaka megjelenék az Isten Salamonnak, és monda néki: Kérj a mit akarsz, hogy adjak néked.

8     És monda Salamon az Istennek: Te nagy irgalmasságot cselekedtél az én atyámmal, Dáviddal; és õ helyette engemet királylyá tettél.

9     Most, oh Uram Isten, legyen állandó a te beszéded, [melyet szólottál volt] az én atyámnak, Dávidnak; mert te választottál engem királylyá e nép felett, mely [oly] sok, mint a földnek pora.

10     Most azért adj nékem bölcsességet és tudományt, hogy a te néped elõtt mind ki-, mind bemehessek; mert vajjon kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?

11     Akkor monda az Isten Salamonnak: Minthogy ez volt a te szívedben, és nem kértél tõlem gazdagságot, kincset és tisztességet, avagy a téged gyûlölõknek lelkét, sem hosszú életet magadnak nem kértél, hanem kértél magadnak bölcsességet és tudományt, hogy kormányozhasd az én népemet, mely felett királylyá tettelek téged:

12     A bölcsességet és a tudományt megadtam néked, sõt gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adok néked, a melyhez hasonló nem volt sem az elõtted, sem az utánad való királyoknak.

6. II Krónikák 9 : 1 (negyedik ,-ig), 2, 5, 6, 8

1     A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamon hírét, eljöve, hogy megkisértse Salamont nehéz kérdésekkel, Jeruzsálembe,

2     És Salamon megfelelt minden beszédeire, mert semmi sem volt Salamon elõl elrejtve, a melyet meg nem mondhatott volna néki.

5     És monda a királynak: Mind igaz volt, a mit hallottam volt az én lakóföldemben a te dolgaidról és bölcsességedrõl;

6     De hinni sem akartam azoknak beszédeit, míg én magam el nem jöttem és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el a te bölcsességed nagyságának; felülmúltad a hírt, a melyet hallottam.

8     Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki téged annyira szeretett, hogy az õ székébe helyezett, hogy lennél az Úrnak, a te Istenednek királya; mivel a te Istened szerette Izráelt, hogy megerõsítse õt mindörökké, azért tett téged királylyá felettök, hogy szolgáltass ítéletet és igazságot.

7. Példabeszédek 2 : 1-7

1     Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

2     Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

3     bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet,

4     ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,

5     akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret.

6     Mert az Örökkévaló a bölcsesség forrása, szájából származik az értelem és tudás.

7     Az igazak számára bölcsességet tartogat, amely megvédi azt, aki igazságosan él.

1. 283 : 6-7

Az Elme ugyanaz az Élet, Szeretet és bölcsesség „tegnap, és ma és örökké”.

2. 275 : 14-24

Minden szubsztancia, intelligencia, bölcsesség, létezés, halhatatlanság, ok és okozat Istenhez tartozik. Ezek az Ő jellemzői, a végtelen, isteni Alapelv, Szeretet örök megtestesülései. Semmilyen bölcsesség nem bölcs, csak az Ő bölcsessége; semmilyen igazság nem igaz, semmilyen szeretet nem szeretetteli, semmilyen élet nem Élet, csak az isteni; semmilyen jó nincs, csak amelyet Isten ad.

Az isteni metafizika, amint a lelki megértés előtt feltárul, egyértelműen azt mutatja, hogy minden Elme, és hogy az Elme Isten, mindenhatóság, mindenütt jelenlét, mindenttudás - azaz minden hatalom, minden jelenlét, minden Tudomány. Ennélfogva, a valóságban minden az Elme megnyilvánulása.

3. 485 : 2-5

Az anyagi érzék abszurd kifejezés, mert az anyagnak nincs érzékelése. A Tudomány kijelenti, hogy az Elme, nem az anyag, lát, hall, érez, beszél.

4. 128 : 4-19

A Tudomány kifejezés, helyesen értve, csak Isten törvényeire és az univerzum, beleértve az embert, általa való kormányzására utal. Ebből következik, hogy üzletemberek és nagy műveltségű tudósok azt tapasztalják, hogy a Keresztény Tudomány fokozza kitartásukat és szellemi erejüket, növeli emberismeretüket, valamint éleslátást, felfogóképességet és normál kapacitásuk meghaladására képességet biztosít számukra. Az ezzel a lelki megértéssel bíró emberi elme rugalmasabb lesz, nagyobb ellenállóképességre tesz szert, valamelyest megszabadul saját magától és kevesebb pihenésre van szüksége. A létezés Tudományának ismerete fejleszti az ember rejtett képességeit és lehetőségeit. Kiterjeszti a gondolat atmoszféráját, hozzáférést adva a halandóknak tágabb és magasabb birodalmakhoz. A gondolkodót intuíciójának és tisztánlátásának eredendő légkörébe emeli.

5. 84 : 3-23, 28-9

Az ókori próféták szellemi, testetlen nézőpontból nyerték előrelátásukat, nem pedig a rossz előrevetítésével, és a tények fikcióval való összetévesztésével, - a jövőt a testiség és az emberi hiedelem alapjaiból jósolták meg. Mikor az emberek eléggé előrehaladottak lesznek ahhoz a Tudományban, hogy harmóniában legyenek a lét igazságával, önkéntelenül látnokok és próféták lesznek, akiket nem démonok, szellemek vagy félistenek kormányoznak, hanem az egy Szellem. Az örökké-jelenlévő isteni Elme és az ezen Elmével összhangban lévő gondolat előjoga, hogy ismerje a múltat, a jelent és a jövőt.

A létezés Tudományában való jártasság képessé tesz minket arra, hogy nagyobb mértékben kommunikáljunk az isteni Elmével, hogy előre lássunk és előre jelezzünk eseményeket, amelyek az univerzális jólétet illetik, hogy istenileg ihletettek legyünk - bizony, hogy elérjük a béklyó nélküli Elme tartományát.

Annak megértése, hogy az Elme végtelen, a testiség által nem megkötött, hogy nem függ a fültől és szemtől hanghoz és látáshoz, sem pedig izmoktól és csontoktól a mozgáshoz, egy lépés az Elme-tudomány felé, amely által az ember természetét és létezését felismerjük.

Minden, amit helyesen tudunk a Szellemről, Istentől, az isteni Alapelvtől, jön, és a Krisztus és a Krisztusi Tudomány által tanuljuk meg. Ha ezt a Tudományt alaposan megtanuljuk és megfelelően megemésztjük, pontosabban megismerhetjük az igazságot, mint ahogyan a csillagász a csillagokat olvassa vagy egy fogyatkozást kiszámít. Ez az Elme-olvasás a spiritiszta látnokság ellentéte. Ez a lelki megértés megvilágosodása, mely a Lélek képességét demonstrálja, nem az anyagi értelemét. Ez a Lélek-értelem akkor éri el az emberi elmét, amikor az utóbbi behódol az isteni Elmének.

Az ilyen megérzések felfedik, hogy mi alkotja és állandósítja a harmóniát, lehetővé téve az ember számára, hogy jót tegyen, de rosszat nem.

6. 284 : 28-32

A Keresztény Tudomány szerint, az ember egyedüli valós érzékei szellemiek, melyek az isteni Elméből fakadnak. A gondolat Istentől az emberhez halad, de sem érzékelés, sem jelentés nem megy az anyagi testből az Elméhez. A kommunikáció mindig Istentől halad az Ő ideája, az ember felé.

7. 487 : 6-12

Több Kereszténység van a lelki látásban és hallásban, mint az anyagiban. Több Tudomány van az Elme-képességek állandó gyakorlásában, mint azok elvesztésében. Elveszni nem tudnak, amíg az Elme megmarad. Ennek a ténynek a megértése adott látást a vakoknak és hallást a süketeknek századokkal korábban, és ez fogja megismételni a csodát.

8. 488 : 14-24

Kérdés. — Az öt testi érzék alkotja-e az embert?

Válasz. – A Krisztusi Tudomány halhatatlan bizonyítékokkal támasztja alá minden anyagi érzék lehetetlenségét, és ezeket az úgynevezett érzékeket halandó hiedelmekként határozza meg, amelyek tanúsága nem lehet igaz sem az emberre, sem annak Teremtőjére. A testi érzékek nem érzékelhetik a spirituális valóságot és a halhatatlanságot. Az idegeknek, attól eltekintve, amit a hiedelem nekik tulajdonít, nincs több érzetük, mint a növény rostjainak. Egyedül az Elme rendelkezik minden képességgel, észleléssel és megértéssel.

9. 263 : 32-12

Az anyag halványuló formái, a halandó test és az anyagi föld az emberi elme múlandó fogalmai. Megvan a napjuk az állandó tények és azok Szellemben való tökéletességének megjelenése előtt. A halandó gondolkodás nyers alkotásainak végre helyet kell adniuk azoknak a dicsőséges formáknak, amelyeket időnként az isteni Elme kamerájában látunk, amikor a mentális kép szellemi és örökkévaló. A halandóknak túl kell nézniük az elhalványuló, véges formákon, ha el akarják nyerni a dolgok valódi értelmét. Hol pihenhet a tekintet, ha nem az Elme kutathatatlan birodalmában? Arra kell néznünk, amerre járnánk, és úgy kell viselkednünk, mint akinek minden hatalom birtokában van Tőle, akiben létezésünk van.

10. 205 : 32-3

Amikor teljesen megértjük az Istenihez való viszonyunkat, akkor nem lehet más Elménk, csak az Övé - más Szeretetünk, bölcsességünk vagy Igazságunk, az Életről más értelmünk, és nem tudhatunk az anyag vagy tévedés létezéséről.

11. 151 : 20-28

A valóságos ember minden működését az isteni Elme kormányozza. Az emberi elmének nincs hatalma, hogy öljön vagy gyógyítson, és uralma sincs Isten embere felett. Az isteni Elme, mely az embert teremtette, fenntartja az Ő saját képét és hasonlatosságát. Az emberi elme ellenszegül Istennek, és azt le kell vetni, amint azt Szent Pál mondja. Mindaz, ami valóban létezik, az isteni Elme és annak eszméje, és ebben az Elmében az egész létezés harmonikusnak és öröknek találtatik.