2.     Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.

8.     Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyût.

9.     Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.

10.     Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak,

11.     kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.

15.     Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!

1. Zsoltárok 42 : 6, 9

6     Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.

9     Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.

2. 1 Sámuel 16 : 1, 4 (.-ig), 5-7, 11-13 (második .-ig)

1     Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: Meddig bánkódsz még Saul miatt, hiszen én elvetettem, és nem marad Izráel királya? Töltsd meg olajjal a szarudat, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt.

4     És úgy tett Sámuel, ahogyan az Úr megmondta neki, és elment Bethlehembe.

5     Isait és az õ fiait pedig megszentelé, és elhívá õket az áldozatra.

6     Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr elõtt van az õ felkentje!

7     De az Úr ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.

11     Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Õ pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé õ a juhokat õrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide õt, mert addig nem fogunk leülni, míg õ ide nem jön.

12     Elkülde azért, és elhozatá õt. (Õ pedig piros vala, szép szemû és kedves tekintetû.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert õ az.

13     Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené õt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is.

3. 1 Sámuel 17 : 55-58

55     Saul pedig mikor látta, hogy Dávid kiment a Filiszteus elé, monda Abnernek, a sereg fõvezérének: Abner! ki fia e gyermek? És felele Abner: Él a te lelked oh király, hogy nem tudom!

56     És monda a király: Kérdezd meg tehát, hogy ki fia ez az ifjú?

57     És a mint visszajött Dávid, miután megölte a Filiszteust, megfogá õt Abner, és Saulhoz vitte; és a Filiszteusnak feje kezében vala.

58     És monda néki Saul: Ki fia vagy te, oh gyermek? Dávid pedig felele: A te szolgádnak, a Bethlehembõl való Isainak a fia vagyok.

4. 1 Sámuel 18 : 1-3, 12-15

1     Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette õt, mint a saját lelkét.

2     És Saul magához vevé õt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.

3     És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette õt, mint a saját lelkét.

12     És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.

13     És Saul elbocsátá õt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejõ vala a nép elõtt.

14     És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.

15     Mikor pedig látta Saul, hogy õ igen eszesen viseli magát, félni kezde tõle.

5. 1 Sámuel 19 : 1-6

1     És szóla Saul fiának, Jonathánnak, és a többi szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot; de Jonathán, a Saul fia nagyon szereté õt.

2     Megmondá azért Jonathán Dávidnak, mondván: Az én atyám, Saul azon van, hogy téged megöljön, azért vigyázz magadra reggel; titkos helyen tartózkodjál és rejtsd el magad.

3     Én pedig kimegyek, és atyám mellett megállok a mezõn, a hol te leszesz, és beszélni fogok atyámmal felõled, és meglátom, mint [lesz], és tudtodra adom néked.

4     És Jonathán kedvezõen nyilatkozék Dávid felõl az õ atyja, Saul elõtt, és monda néki: Ne vétkezzék a király Dávid ellen, az õ szolgája ellen, mert õ nem vétett néked, sõt szolgálata felette hasznos volt néked.

5     Mert õ koczkára tette életét és megverte a Filiszteust, és az Úr nagy szabadulást szerze az egész Izráelnek. Te láttad [azt] és örültél [rajta;] miért vétkeznél azért az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot ok nélkül.

6     És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni!

6. Márk 1 : 14 (Jézus)

14     Jézus elment Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát:

7. Márk 7 : 31 (elhagyta)-37

31     ... elhagyta Tírusz határát, és Szidónon át a Galileai-tenger mellé ment a Tízváros határain keresztül.

32     Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét.

33     Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét;

34     azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: "Effata, azaz: nyílj meg!"

35     És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt.

36     Jézus meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték, és

37     szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: "Mindent helyesen cselekedett: a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé."

8. Máté 16 : 24-27

24     Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

25     Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

26     Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?

27     Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.

1. 140 : 17-18

A lelki áhítat a kereszténység lelke.

2. 307 : 25 (Az isteni)-30

Az isteni Elme az ember lelke, és az Elme uralmat ad az embernek minden felett. Az ember nem anyagi alapon lett teremtve és arra sincs parancsa, hogy anyagi törvényeknek engedelmeskedjen, amelyeket a Szellem soha nem alkotott; az ő hatásköre a szellemi törvényekben, az Elme magasabb jogában van.

3. 335 : 16 (Lélek)-24

Lélek és Szellem egy, Isten és Lélek egy, és ez az egy soha nincs egy határolt elmébe vagy egy korlátolt testbe foglalva. A Szellem örök, isteni. Semmi más, csakis a Szellem, Lélek tud Életet kialakítani, mivel a Szellem több minden másnál. Mivel a Lélek halhatatlan, így nem létezik halandóságban. A Léleknek testetlennek kell lennie, hogy Szellem legyen, mivel a Szellem végtelen. Csak azáltal nyerhetjük el az Élet örök kibontakozását mint a napvilágra hozott halhatatlanságot, hogy elvetjük a Lélek hamis értelmét.

4. 482 : 3-12

Az emberi gondolkodás meghamisította a lélek szó jelentését azzal a feltevéssel, hogy a lélek egyszerre gonosz és jó intelligencia, amely az anyagban lakozik. A lélek szó megfelelő használata elérhető, ha az Isten szóval helyettesítjük minden alkalommal, amikor az isteni értelemre van szükség. Más esetekben, az érzék szót használd, és megkapod a tudományos jelentést. A Keresztény Tudomány használatában a Lélek ténylegesen a Szellem, Isten szinonímája; de a Tudományon kívül a lélek az érzékkel egyezik meg, az anyagi érzettel.

5. 590 : 1-3

Mennyország Királysága. Az isteni Tudományban a harmónia uralma; a tévedhetetlen, örök és mindenható Elme birodalma; a Szellem atmoszférája, ahol a Lélek a legfelsőbb.

6. 390 : 4-11

Nem tagadhatjuk, hogy az Élet önfenntartó, és soha nem szabadna tagadnunk a Lélek örökkévaló harmóniáját csupán azért, mert a halandó érzékek számára látszólagos diszharmónia van. Isten, az isteni Alapelv általunk való meg nem értése az, ami látható diszharmóniát okoz, és az Ő helyes megértése helyreállítja a harmóniát. Az Igazság végül mindannyiunkat arra késztet majd, hogy felváltsuk az érzékek élvezeteit és fájdalmait a Lélek örömeivel.

7. 488 : 14-31

Kérdés. — Az öt testi érzék alkotja-e az embert?

Válasz. – A Krisztusi Tudomány halhatatlan bizonyítékokkal támasztja alá minden anyagi érzék lehetetlenségét, és ezeket az úgynevezett érzékeket halandó hiedelmekként határozza meg, amelyek tanúsága nem lehet igaz sem az emberre, sem annak Teremtőjére. A testi érzékek nem érzékelhetik a spirituális valóságot és a halhatatlanságot. Az idegeknek, attól eltekintve, amit a hiedelem nekik tulajdonít, nincs több érzetük, mint a növény rostjainak. Egyedül az Elme rendelkezik minden képességgel, észleléssel és megértéssel. Így a mentális adottságok nincsenek kitéve a szervezet és bomlás kényének - egyébként épp a kukacok foszthatnák meg az embert formájától. Ha lehetséges lenne, hogy az ember valódi érzékei megsérüljenek, a Lélek reprodukálhatná őket teljes tökéletességükben; de nem lehet őket megzavarni vagy elpusztítani, mivel a halhatatlan elmében léteznek, nem az anyagban.

8. 209 : 31-16

A lelki érzet tudatos, állandó képesség arra, hogy Istent megértsük. Megmutatja a tettek által kifejezett hit felsőbbrendűségét a szavakban való hit felett. Eszméi csak „új nyelveken” jutnak kifejezésre; és ezek a szellemi eredetinek arra a nyelvre való lefordításával értelmezhetők, amelyet az emberi gondolkodás fel tud fogni.

A Kereszténység Alapelve és bizonyítéka a lelki érzék által kerül felismerésre. Ezeket Jézus demonstrációiban - azzal, hogy meggyógyította a betegeket, kiűzte a gonoszt és legyőzte a halált, „az utolsó ellenség, mely eltöröltetik” - látjuk, melyek megmutatták, hogy ő nem vette figyelembe az anyagot és annak úgynevezett törvényeit.

Tudván, hogy a Lélek és sajátosságai örökre megnyilvánulnak az ember által, a Mester meggyógyította a betegeket, látást adott a vakoknak, hallást a süketeknek, visszaadta járását a sántáknak, így hozván világosságra az isteni Elme által az emberi elmékre és testekre gyakorolt tudományos hatást, és ezzel a Lélek és üdvözülés egy jobb megértését nyújtotta.

9. 306 : 7-29

A demonstrált Igazság örök élet. A Lélek halhatatlansága halhatatlanná teszi az embert. Ha Isten, aki az Élet, egy pillanatra elszakadna tükörképétől, az embertől, abban a pillanatban nem tükröződne az istenség. Az Ego kifejezetlen lenne, az Atya pedig gyermektelen lenne – nem Atya.

Ha az Élet vagy a Lélek és képviselője, az ember egy ideig egyesül, majd a válás törvénye szerint elválasztják őket, hogy egy bizonytalan jövőbeni időpontban és ismeretlen módon újra összehozzák őket – és ez az emberiség általános vallási véleménye, — a halhatatlanság racionális bizonyítéka nélkül maradunk. De az ember egy pillanatra sem választható el Istentől, ha az ember Istent tükrözi. Így a Tudomány bizonyítja, hogy az ember léte sértetlen.

A halandó gondolkodás számtalan formája, amelyek anyagként nyilvánulnak meg, nem különülnek el jobban és nem valóságosabbak az anyagi érzékek számára, mint a Lélek által teremtett formák a lelki érzék számára, amely az Életet állandónak tekinti. Az anyagi érzékek nyugtalanító tanúságtételei között zavartalanul, a Tudomány, még mindig trónra emelten, a változhatatlan, harmonikus isteni Alapelvet tárja fel a halandók előtt - kibontakoztatja az Életet és a világegyetemet mint mindenkor jelenlévőt és örökkévalót.

10. 302 : 19-24

A létezés Tudománya feltárja, hogy az ember tökéletes, mint ahogy az Atya is tökéletes, mert a lelki ember Lelke vagy Elméje Istenben van, a minden lét isteni Alapelvében, és mivel ezt a valódi embert a Lélek kormányozza az érzék helyett, a Szellem törvénye, nem pedig az anyag úgynevezett törvényei.

11. 9 : 17-24

„Szere[ted] azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből”? Ez a parancsolat sokat magába foglal, még valamennyi csupán anyagi érzékelés, vonzalom és imádás feladását is. Ez a Kereszténység El Doradója. Magába foglalja az Élet Tudományát, és csak a Szellem isteni irányítását ismeri el, amelyben a Lélek a mesterünk, és az anyagi érzetnek és emberi akaratnak nem lesz helye.