VASÁRNAP 2023. ÁPRILIS 30
„Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.”
“Blessed is the man unto whom the Lord imputeth not iniquity, and in whose spirit there is no guile.”
Kattints ide a lecke PDF verziójáért:
Kattints ide a lecke hanganyagáért:
Kattints ide, hogy meghallgasd a YouTube-on
Kattints ide, hogy meghallgasd a Vimeo-on
████████████████████████████████████████████████████████████████████████
1. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
2. Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
3. Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem [forog.]
10. Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
11. Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem!
12. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
13. hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád.
1. Have mercy upon me, O God, according to thy lovingkindness: according unto the multitude of thy tender mercies blot out my transgressions.
2. Wash me throughly from mine iniquity, and cleanse me from my sin.
3. For I acknowledge my transgressions: and my sin is ever before me.
10. Create in me a clean heart, O God; and renew a right spirit within me.
11. Cast me not away from thy presence; and take not thy holy spirit from me.
12. Restore unto me the joy of thy salvation; and uphold me with thy free spirit.
13. Then will I teach transgressors thy ways; and sinners shall be converted unto thee.
LECKE PRÉDIKÁCIÓ
8 Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11 Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
8 The Lord is merciful and gracious, slow to anger, and plenteous in mercy.
9 He will not always chide: neither will he keep his anger for ever.
10 He hath not dealt with us after our sins; nor rewarded us according to our iniquities.
11 For as the heaven is high above the earth, so great is his mercy toward them that fear him.
12 As far as the east is from the west, so far hath he removed our transgressions from us.
17 But the mercy of the Lord is from everlasting to everlasting upon them that fear him, and his righteousness unto children’s children;
18 To such as keep his covenant, and to those that remember his commandments to do them.
1 Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.
2 Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket.
3 Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, akit házasságtörésen kaptak vala, és középre állítván azt,
4 Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörõ.
5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék õt, hogy legyen õt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre, mintha nem hallotta volna őket.
7 De mikor szorgalmazva kérdezék õt, felegyenesedve monda nékik: Aki közületek nem bûnös, az vesse rá elõször a követ.
8 És újra lehajolván, írt vala a földre.
9 Azok pedig [ezt] hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektõl kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.
10 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
1 Jesus went unto the mount of Olives.
2 And early in the morning he came again into the temple, and all the people came unto him; and he sat down, and taught them.
3 And the scribes and Pharisees brought unto him a woman taken in adultery; and when they had set her in the midst,
4 They say unto him, Master, this woman was taken in adultery, in the very act.
5 Now Moses in the law commanded us, that such should be stoned: but what sayest thou?
6 This they said, tempting him, that they might have to accuse him. But Jesus stooped down, and with his finger wrote on the ground, as though he heard them not.
7 So when they continued asking him, he lifted up himself, and said unto them, He that is without sin among you, let him first cast a stone at her.
8 And again he stooped down, and wrote on the ground.
9 And they which heard it, being convicted by their own conscience, went out one by one, beginning at the eldest, even unto the last: and Jesus was left alone, and the woman standing in the midst.
10 When Jesus had lifted up himself, and saw none but the woman, he said unto her, Woman, where are those thine accusers? hath no man condemned thee?
11 She said, No man, Lord. And Jesus said unto her, Neither do I condemn thee: go, and sin no more.
5 ...ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha õ dorgál téged;
6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.
7 Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja?
11 Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.
5 ... despise not thou the chastening of the Lord, nor faint when thou art rebuked of him:
6 For whom the Lord loveth he chasteneth, and scourgeth every son whom he receiveth.
7 If ye endure chastening, God dealeth with you as with sons; for what son is he whom the father chasteneth not?
11 Now no chastening for the present seemeth to be joyous, but grievous: nevertheless afterward it yieldeth the peaceable fruit of righteousness unto them which are exercised thereby.
9 Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tûr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.
9 The Lord is not slack concerning his promise, as some men count slackness; but is longsuffering to us-ward, not willing that any should perish, but that all should come to repentance.
8 Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.
9 Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa.
10 Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az õ Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az ő élete által minekutána megbékéltünk vele.
17 Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővelkedésében részesültek.
18 Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre [elhatott] a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által minden emberre [elhatott] az életnek megigazulása.
19 Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképpen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.
20 A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővelkedik:
21 Hogy miképpen uralkodott a bűn a halálra, azonképpen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által.
8 God commendeth his love toward us, in that, while we were yet sinners, Christ died for us.
9 Much more then, being now justified by his blood, we shall be saved from wrath through him.
10 For if, when we were enemies, we were reconciled to God by the death of his Son, much more, being reconciled, we shall be saved by his life.
17 For if by one man’s offence death reigned by one; much more they which receive abundance of grace and of the gift of righteousness shall reign in life by one, Jesus Christ.
18 Therefore as by the offence of one judgment came upon all men to condemnation; even so by the righteousness of one the free gift came upon all men unto justification of life.
19 For as by one man’s disobedience many were made sinners, so by the obedience of one shall many be made righteous.
20 Moreover the law entered, that the offence might abound. But where sin abounded, grace did much more abound:
21 That as sin hath reigned unto death, even so might grace reign through righteousness unto eternal life by Jesus Christ our Lord.
12 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak.
13 Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.
14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
16 Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?
17 De hála az Istennek, hogy [jóllehet] a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok.
18 Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.
21 Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.
22 Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet.
12 Let not sin therefore reign in your mortal body, that ye should obey it in the lusts thereof.
13 Neither yield ye your members as instruments of unrighteousness unto sin: but yield yourselves unto God, as those that are alive from the dead, and your members as instruments of righteousness unto God.
14 For sin shall not have dominion over you: for ye are not under the law, but under grace.
16 Know ye not, that to whom ye yield yourselves servants to obey, his servants ye are to whom ye obey; whether of sin unto death, or of obedience unto righteousness?
17 But God be thanked, that ye were the servants of sin, but ye have obeyed from the heart that form of doctrine which was delivered you.
18 Being then made free from sin, ye became the servants of righteousness.
21 What fruit had ye then in those things whereof ye are now ashamed? for the end of those things is death.
22 But now being made free from sin, and become servants to God, ye have your fruit unto holiness, and the end everlasting life.
A legjobb prédikáció, amely valaha elhangzott, az Igazság gyakorlása és demonstrációja a bűn, betegség és a halál megsemmisítésében.
Hamis alapokra nem építhetünk bizonyossággal. Az Igazság új teremtményt alkot, akiben a régi dolgok elmúlnak, és „újjá lett minden”. A szenvedélyek, önzés, hamis vágyak, gyűlölet, félelem, minden érzékiség enged a lelkiségnek, és a létezés bősége Isten, a jó, oldalán van.
A halandó elméből a tévedés eltávolításának módszere, hogy megtöltjük igazsággal a Szeretet áradatán keresztül. A krisztusi tökéletesség nem nyerhető el más alapon.
Szentséget szentségtelenségbe oltani, feltételezve, hogy a bűn bocsánatot nyerhet, amíg feladásra nem kerül, éppolyan esztelenség, mint kiszűrni a szúnyogot és elnyelni a tevét.
A tudományos egységet, mely Isten és ember között fennáll, a gyakorlati életben kell felszínre hozni és Isten akaratát egyetemesen kell teljesíteni.
The best sermon ever preached is Truth practised and demonstrated by the destruction of sin, sickness, and death.
We cannot build safely on false foundations. Truth makes a new creature, in whom old things pass away and "all things are become new." Passions, selfishness, false appetites, hatred, fear, all sensuality, yield to spirituality, and the superabundance of being is on the side of God, good.
The way to extract error from mortal mind is to pour in truth through flood-tides of Love. Christian perfection is won on no other basis.
Grafting holiness upon unholiness, supposing that sin can be forgiven when it is not forsaken, is as foolish as straining out gnats and swallowing camels.
The scientific unity which exists between God and man must be wrought out in life-practice, and God's will must be universally done.
Elismerjük a bűn Isten általi megbocsátását a bűn megsemmisítésében és a lelki megértésben, amely valótlanként űzi ki a gonoszt. De a bűnben való hit mindaddig megbüntetésre kerül, ameddig a hiedelem tart.
We acknowledge God's forgiveness of sin in the destruction of sin and the spiritual understanding that casts out evil as unreal. But the belief in sin is punished so long as the belief lasts.
Isten ugyanolyan képtelen bűnt, betegséget és halált létrehozni, mint amilyen képtelen ezeket a tévedéseket (hibákat) megtapasztalni. Hogy volna akkor Számára lehetséges a hibák e hármasának alávetett embert teremteni - hiszen az ember az isteni hasonlatosságra teremtetett?
Anyagi embert teremt-e Isten saját Magából, a Szellemből? A gonosz a jóból fakad-e? Az isteni Szeretet csalárdságot követ-e el az emberiség ellen úgy, hogy az embert a bűnre hajlamossá teremti, majd megbünteti őt ezért?
God is as incapable of producing sin, sickness, and death as He is of experiencing these errors. How then is it possible for Him to create man subject to this triad of errors, — man who is made in the divine likeness?
Does God create a material man out of Himself, Spirit? Does evil proceed from good? Does divine Love commit a fraud on humanity by making man inclined to sin, and then punishing him for it?
Az igazság kedvéért el kell ismernünk, hogy Isten nem fogja az embert megbüntetni azért, mert azt teszi, amire Ő teremtette az embert képesnek, és amiről kezdettől fogva tudta, hogy az ember megteszi. Istennek „tisztábbak szemei..., hogysem nézhetné... a gonoszt”.
In common justice, we must admit that God will not punish man for doing what He created man capable of doing, and knew from the outset that man would do. God is "of purer eyes than to behold evil."
A tévedés (hiba) kizárja megát a harmóniából. A bűn saját maga büntetése.
Error excludes itself from harmony. Sin is its own punishment.
A bűn hiedelme, amely szörnyen megnövekedett erősségében és befolyásában, egy öntudatlan hiba eleinte - egy embrionális gondolat célzat nélkül; de később kormányozza az úgynevezett embert. Szenvedély, romlott vágyak, őszintétlenség, irigység, gyűlölet, bosszú érlelődve működésbe lépnek, csupán hogy a szégyenen és bánaton keresztül végső büntetésükhöz érjenek.
The belief of sin, which has grown terrible in strength and influence, is an unconscious error in the beginning, — an embryonic thought without motive; but afterwards it governs the so-called man. Passion, depraved appetites, dishonesty, envy, hatred, revenge ripen into action, only to pass from shame and woe to their final punishment.
A gonosz cselekedet miatti bánat csak egy lépés a megújulás felé, és a legkönnyebb lépés. A következő és nagy lépés, amelyet a bölcsesség megkövetel, őszinteségünk próbája, azaz a megújulás. Ezért kerülünk a körülmények nyomása alá. A kísértés arra ösztönöz, hogy megismételjük a bűnt, és cserébe szenvedés ér bennünket azért, amit tettünk. Ez mindaddig így lesz, amíg meg nem tanuljuk, hogy az igazság törvénye nem enged el semmit, és meg kell fizetnünk „az utolsó fillért” is. „Azzal a mértékkel mérnek néktek” amellyel ti mértek, és az színig telt és „túlcsurduló” lesz.
A szentek és vétkesek elnyerik teljes jutalmukat, de nem mindig ezen a világon. Krisztus követői kiitták az ő poharát. Hálátlanság és üldözés töltötte azt meg színültig; de Isten szeretetének gazdaságával árasztja el a megértést és vonzalmakat, és erőt ad nekünk naponta szükségünk szerint. A vétkesek úgy burjánzanak, mint „egy gazdag lombozatú vadfa”, de amint a Zsoltáríró messzebb tekintett, meglátta végüket - a vétek megsemmisítését a szenvedés által.
Sorrow for wrong-doing is but one step towards reform and the very easiest step. The next and great step required by wisdom is the test of our sincerity, — namely, reformation. To this end we are placed under the stress of circumstances. Temptation bids us repeat the offence, and woe comes in return for what is done. So it will ever be, till we learn that there is no discount in the law of justice and that we must pay "the uttermost farthing." The measure ye mete "shall be measured to you again," and it will be full "and running over."
Saints and sinners get their full award, but not always in this world. The followers of Christ drank his cup. Ingratitude and persecution filled it to the brim; but God pours the riches of His love into the understanding and affections, giving us strength according to our day. Sinners flourish "like a green bay tree;" but, looking farther, the Psalmist could see their end, — the destruction of sin through suffering.
Ha engedetlenségben élünk Iránta, akkor ne érezzük magunkat biztonságban, bár Isten jó.
If living in disobedience to Him, we ought to feel no security, although God is good.
Jobb a szenvedés, mely felébreszti a halandó elmét testi álmából, mint a hamis élvezetek, amelyek inkább állandósítják ezt az álmot. Csak a bűn hoz halált, mivel a bűn a pusztítás egyetlen eleme.
Better the suffering which awakens mortal mind from its fleshly dream, than the false pleasures which tend to perpetuate this dream. Sin alone brings death, for sin is the only element of destruction.
Arra kéred a bölcsességet, hogy legyen könyörületes és ne büntesse meg a bűnt? Akkor „rosszul kéred.” Büntetés nélkül a bűn megsokszorozódna. Jézus imája „Bocsásd meg a mi vétkeinket” a megbocsátás feltételeit is meghatározta. Amikor a házasságtörő asszonynak megbocsátott, az mondta: „Menj és ne vétkezz többé.”
Do you ask wisdom to be merciful and not to punish sin? Then "ye ask amiss." Without punishment, sin would multiply. Jesus' prayer, "Forgive us our debts," specified also the terms of forgiveness. When forgiving the adulterous woman he said, "Go, and sin no more."
A Szeretet terve, hogy megújítsa a vétkest. Ha a vétkes büntetése itt nem volt elég ahhoz, hogy megreformálja őt, akkor a jó ember mennyországa pokol lenne a vétkes számára. Azok, akik a tisztaságot és gyengédséget tapasztalatból nem ismerik, soha nem találhatnak boldogságot az Igazság és Szeretet áldott társaságában csupán egy másik szférába való áthelyezés által. Az Isteni Tudomány felfedi annak szükségességét, hogy elegendőt szenvedjünk, akár a halál előtt, akár utána, hogy az kioltsa a bűn szeretetét. A bűnért járó büntetés elengedése azt jelentené, hogy az Igazság elnézi a hibát. A büntetéstől való megmenekülés nincs összhangban Isten kormányzatával, mivel az igazságosság az irgalmasság szolgálóleánya.
The design of Love is to reform the sinner. If the sinner's punishment here has been insufficient to reform him, the good man's heaven would be a hell to the sinner. They, who know not purity and affection by experience, can never find bliss in the blessed company of Truth and Love simply through translation into another sphere. Divine Science reveals the necessity of sufficient suffering, either before or after death, to quench the love of sin. To remit the penalty due for sin, would be for Truth to pardon error. Escape from punishment is not in accordance with God's government, since justice is the handmaid of mercy.
Az isteni Szeretet megjavítja és kormányozza az embert. Az emberek megbocsáthatnak, de csak az isteni Alapelv reformálja meg a vétkest.
Divine Love corrects and governs man. Men may pardon, but this divine Principle alone reforms the sinner.
Az emberiség lassan halad ki a vétkes érzetből a lelki megértésbe; az attól való vonakodás, hogy mindent helyesen tanuljanak meg, láncolja le a kereszténységet.
A Szeretet végül kijelöli a harmónia óráját, és bekövetkezik a szellemivé válás, mivel a Szeretet Szellem.
Humanity advances slowly out of sinning sense into spiritual understanding; unwillingness to learn all things rightly, binds Christendom with chains.
Love will finally mark the hour of harmony, and spiritualization will follow, for Love is Spirit.
Az út, melyen a halhatatlanságot és az életet megtanuljuk nem egyházi, hanem Keresztény, nem emberi, hanem isteni, nem fizikai, hanem metafizikai, nem anyagi, hanem tudományosan lelki. Emberi filozófia, etika és babona nem nyújtanak demonstrálható isteni Alapelvet, amely által a halandók megszabadulhatnak a bűntől; mégis, a Biblia éppen a bűntől való megszabadulást követeli meg. „Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket," mondja az apostol, és rögtön hozzáteszi: „Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.” (Filippiekhez írt levél 2:12-13) Az Igazság biztosította a kulcsot a királysághoz, és ezzel a kulccsal a Krisztusi Tudomány kinyitotta az emberi megértés ajtaját.
The way through which immortality and life are learned is not ecclesiastical but Christian, not human but divine, not physical but metaphysical, not material but scientifically spiritual. Human philosophy, ethics, and superstition afford no demonstrable divine Principle by which mortals can escape from sin; yet to escape from sin, is what the Bible demands. "Work out your own salvation with fear and trembling," says the apostle, and he straightway adds: "for it is God which worketh in you both to will and to do of His good pleasure" (Philippians ii. 12, 13). Truth has furnished the key to the kingdom, and with this key Christian Science has opened the door of the human understanding.
A valódi spiritualitás nyugodt, erős áramlatainak, amelynek megnyilvánulásai az egészség, tisztaság és önfeláldozás, el kell mélyítenie az emberi tapasztalást, amíg az anyagi létezés hiedelmei puszta tehernek tűnnek, és a bűn, betegség és halál örökre átadják helyüket az isteni Szellem tudományos demonstrációjának és Isten lelki, tökéletes emberének.
The calm, strong currents of true spirituality, the manifestations of which are health, purity, and self-immolation, must deepen human experience, until the beliefs of material existence are seen to be a bald imposition, and sin, disease, and death give everlasting place to the scientific demonstration of divine Spirit and to God's spiritual, perfect man.
████████████████████████████████████████████████████████████████████████
Mary Baker Eddy
Ezen Egyház minden tagjának feladata minden egyes nap imádkozni: „Jöjjön el a Te országod”; hadd jöjjön létre bennem az isteni Igazság, Élet és Szeretet uralma és zárjon ki belőlem minden bűnt, és hadd gazdagítsa a Te Igéd az egész emberiség vonzalmait és kormányozza azokat!
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 4. pont
Az Anyaegyház tagjainak indítékait és tetteit nem szabad, hogy akár ellenségeskedés, akár személyes ragaszkodás vezérelje. A Tudományban az isteni Szeretet egyedül kormányozza az embert, és a Keresztény Tudós a Szeretet kedves vonásait tükrözi a bűn megdorgálásában, igaz testvériségben, könyörületességben és megbocsátásban. Ezen Egyház tagjainak naponta kell őrködnie és imádkoznia, hogy megszabadíttassanak minden gonosztól, jövendöléstől, bíráskodástól, ítélkezéstől, tanácsadástól, befolyásolástól vagy téves befolyásoltatástól.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 1. pont
Ezen Egyház minden tagjának feladata megvédeni magát naponta az agresszív mentális szuggesztióval szemben, és nem hagyni, hogy elfelejtessék vagy elhanyagoltassák vele az Isten, a Vezetője és az emberiség felé való kötelezettségét. Tettei alapján kerül majd megítélésre – igazolásra vagy elítélésre.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 6. pont
Vegyes Írások, Mary Baker Eddy, 237. oldal
Keresztény Tudósoknak: — Lásd Tudomány és Egészség, 442. oldal, 30. sor, és ügyelj erre naponta.
Keresztény Tudósok, legyetek önmagatok törvénye, hogy a mentális mulasztás nem árthat nektek akár mikor alszotok, akár ébrenlétetekben.
(T&E, 442. o.)
████████████████████████████████████████████████████████████████████████