12.     De a bölcsesség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

13.     Halandó a hozzá vivõ utat nem ismeri, az élõk földén az nem található.

14.     A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

15.     Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.

20.     A bölcsesség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?

23.     Isten tudja annak útját, õ ismeri annak helyét.

28.     Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

1. Zsoltárok 119 : 33, 34

33     Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig.

34     Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl.

2. Példabeszédek 2 : 1-7

1     Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

2     Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

3     bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet,

4     ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,

5     akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret.

6     Mert az Örökkévaló a bölcsesség forrása, szájából származik az értelem és tudás.

7     Az igazak számára bölcsességet tartogat, amely megvédi azt, aki igazságosan él.

3. I Királyok 3 : 3-9 (harmadik ,-ig), 5-7, 9-12

3     Szereté pedig Salamon az Urat, járván Dávidnak, az õ atyjának parancsolatiban,

5     Megjelenék Gibeonban az Úr Salamonnak azon éjjel álmában, és monda az Isten: Kérj, a mit [akarsz,] hogy adjak néked.

6     És monda Salamon: Te a te szolgáddal, az én atyámmal, Dáviddal nagy irgalmasságot cselekedtél, a miképen [õ is] járt elõtted híven, igazán és hozzád egyenes szívvel, és megtartottad néki ezt a nagy irgalmasságot, hogy néki fiat adtál, a ki az õ királyi székében ül, a mint e mai napon megtetszik.

7     És most, óh én Uram Istenem, te tetted a te szolgádat királylyá, Dávid, az én atyám helyett. Én pedig kicsiny gyermek vagyok, nem tudok kimenni és bejönni.

9     Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?

10     És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ilyen dolgot kért.

11     Monda azért az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tõlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségidnek lelkét; hanem bölcseséget kértél az ítélettételre:

12     Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked bölcs és értelmes szívet, úgy hogy hozzád hasonló nem volt te elõtted, és utánad sem támad olyan, mint te.

4. Ézsaiás 11 : 1-5

1     Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.

2     Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

3     Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt,

4     hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.

5     Igazság lesz derekának öve, csípőjének öve pedig a hűség.

5. Máté 2 : 1 (megszületik) (második ,-ig)

1     megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében,

6. Lukács 2 : 40-43 (első ;-ig), 46, 47, 52

40     A kis gyermek pedig növekedék, és erõsödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala õ rajta.

41     Az õ szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

42     És mikor tizenkét esztendõs lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

43     És mikor eltelének a napok, mikor õk visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben;

46     És lõn, hogy harmadnapra megtalálták õt a templomban, a doktorok között ülve, a mint õket hallgatta, és kérdezgette õket.

47     És mindnyájan, a kik õt hallgatták, elálmélkodának az õ értelmén és az õ feleletein.

52     Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek elõtt való kedvességben.

7. Máté 12 : 22-28

22     Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.

23     Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?"

24     A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével."

25     Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.

26     Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn az országa?

27     És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek a ti bíráitok!

28     Ha viszont én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.

8. I Korintusiakhoz 2 : 9 (amint), 10, 12

9     ... amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek.

10     Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.

12     Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk.

9. Filippiekhez 2 : 5

5     Az az Elme legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt.

1. 275 : 6-8 (--ig), 14-24

Az isteni Tudomány kiindulópontja, hogy Isten, a Szellem a Minden-a-mindenekben, és hogy nincs más hatalom vagy Elme.

Minden szubsztancia, intelligencia, bölcsesség, létezés, halhatatlanság, ok és okozat Istenhez tartozik. Ezek az Ő jellemzői, a végtelen, isteni Alapelv, Szeretet örök megtestesülései. Semmilyen bölcsesség nem bölcs, csak az Ő bölcsessége; semmilyen igazság nem igaz, semmilyen szeretet nem szeretetteli, semmilyen élet nem Élet, csak az isteni; semmilyen jó nincs, csak amelyet Isten ad.

Az isteni metafizika, amint a lelki megértés előtt feltárul, egyértelműen azt mutatja, hogy minden Elme, és hogy az Elme Isten, mindenhatóság, mindenütt jelenlét, mindenttudás - azaz minden hatalom, minden jelenlét, minden Tudomány. Ennélfogva, a valóságban minden az Elme megnyilvánulása.

2. 591 : 16-20

Elme. Az egyetlen Én vagy Mi; az egyetlen Szellem, Lélek, isteni Alapelv, szubsztancia, Élet, Igazság, Szeretet; az egy Isten; nem az, amely az emberben van, hanem az isteni Alapelv vagy Isten, amelynek az ember a teljes és tökéletes kifejezése; Istenség, amely körvonalaz, de nem körvonalazott.

3. 204 : 27 (a Tudományban)-29

...a Tudományban soha nem mondható, hogy az embernek saját elméje van, mely Istentől - a minden Elmétől, elkülönül.

4. 478 : 14-17, 20-26

Kérdés. — Gondolkodik-e az agy, éreznek-e az idegek, és van-e értelem az anyagban?

Válasz. — Nem. Akkor nem, ha Isten igaz és a halandó ember egy hazug. ... Hogy tud az intelligencia az anyagban lakozni, amikor az anyag értelem nélküli és az agyi lebenyek nem tudnak gondolkozni? Anyag nem tudja az Elme funkcióit betölteni. A tévedés azt mondja: „Én ember vagyok”; de ez a hiedelem halandó és messze áll a valóságtól. Bármi, ami halandó, az kezdettől fogva mindvégig anyagi, emberi hiedelmekből áll és semmi másból.

5. 2 : 23 (Az Isten intelligencia)-25

Az Isten intelligencia. Felvilágosíthatjuk-e a végtelen Elmét bármiről, amit Ő maga nem értett meg?

6. 151 : 20-30

A valóságos ember minden működését az isteni Elme kormányozza. Az emberi elmének nincs hatalma, hogy öljön vagy gyógyítson, és uralma sincs Isten embere felett. Az isteni Elme, mely az embert teremtette, fenntartja az Ő saját képét és hasonlatosságát. Az emberi elme ellenszegül Istennek, és azt le kell vetni, amint azt Szent Pál mondja. Mindaz, ami valóban létezik, az isteni Elme és annak eszméje, és ebben az Elmében az egész létezés harmonikusnak és öröknek találtatik. Az egyenes és keskeny út az, hogy meglátjuk és elismerjük ezt a tényt, engedünk ennek a hatalomnak és követjük az Igazság irányításait.

7. 206 : 6-14

A lelki érzék hatásköre, hogy az embert kormányozza. Az anyagi, téves emberi gondolat sérelmes hatást fejt ki mind a testen, mind a test által.

Az akaraterő minden gonoszra képes. Az soha nem gyógyíthatja meg a beteget, mivel az a becstelen imádsága; míg az érzelmi megfontolások gyakorlása — hit, remény, szeretet — az igazak imádsága. Ez az imádság, melyet az érzékek helyett a Tudomány kormányoz, meggyógyítja a beteget.

8. 315 : 3-10

A Mesterünk azon kijelentése, miszerint „Én és az Atya egyek vagyunk”, elválasztotta őt a rabbik skolasztikus teológiájától. Az ő jobb megértése Istenről dorgálás volt számukra. Ő egyetlen Elmét ismert és nem tartott igényt bármely másra. Tudta, hogy az Ego Elme volt a test helyett, és hogy az anyag, bűn, gonosz nem az Elme voltak; az isteni Tudomány ezen megértése a kor átkait vonta a fejére.

9. 216 : 11-18

Annak megértése, hogy az Ego az Elme, és hogy csak egyetlen Elme vagy intelligencia van, rögtön elkezdi megsemmisíteni a halandó érzet tévedéseit, és a halhatatlan érzet igazságának biztosítását. Ez a megértés harmonikussá teszi a testet, szolgává és nem úrrá teszi az idegeket, a csontokat, az agyat stb. Ha az embert az isteni Elme törvénye kormányozza, akkor teste behódol az örökkévaló Életnek, Igazságnak és Szeretetnek.

10. 128 : 11-19

Az ezzel a lelki megértéssel bíró emberi elme rugalmasabb lesz, nagyobb ellenállóképességre tesz szert, valamelyest megszabadul saját magától és kevesebb pihenésre van szüksége. A létezés Tudományának ismerete fejleszti az ember rejtett képességeit és lehetőségeit. Kiterjeszti a gondolat atmoszféráját, hozzáférést adva a halandóknak tágabb és magasabb birodalmakhoz. A gondolkodót intuíciójának és tisztánlátásának eredendő légkörébe emeli.

11. 191 : 4-13, 16-20

Ahogy a halandók feladják a tévképzetet, hogy egynél több Elme van, egynél több Isten, úgy jelenik majd meg az ember Isten hasonlatosságában, és ez az örök ember nem foglal majd ebbe a hasonlatosságba egyetlen anyagi elemet sem.

Amint rájövünk, hogy az anyagi, elméleti létalap a létezés félreértése, felvirrad az emberi gondolkodás felett az ember lelki és isteni Alapelve, és elvezeti oda „ahol a gyermek vala” - magához az új és mégis régi eszme születéséhez, a lét és mindannak, amit az Élet magában foglal, lelki érzetéhez.

Az emberi gondolatnak meg kell szabadítania magát az önként vállalt anyagiságtól és rabszolgaságtól. Többé nem kellene a fejtől, szívtől vagy tüdőtől kérdeznie: Milyen kilátásai vannak az embernek az életre? Az Elme nem tehetetlen. Az értelem nem néma az értelmetlenség előtt.

12. 180 : 25-30

Amikor az embert Isten, az örökké jelenlévő Elme, kormányozza, aki minden dolgot megért, az ember tudja, hogy Istennel minden lehetséges. Az egyetlen út ehhez az élő Igazsághoz, amely meggyógyítja a beteget, az isteni Elme Tudományában található, ahogyan azt Krisztus Jézus demonstrálta.

13. 276 : 1-11

Amikor egy Istenünk van, egy Elménk, az kibontakoztatja a hatalmat, amely meggyógyítja a beteget, és beteljesíti a Szentírásban foglalt kijelentéseket: „Én vagyok az Úr, aki meggyógyít téged” és „Váltságot találtam.” Amikor az isteni előírások megértésre kerülnek, ezek feltárják a testvériség alapját, amelyben az egyik elme nem harcol a másikkal, hanem valamennyinek egy Szelleme, Istene, egy intelligens forrása van a Szentírás parancsával összhangban: „Az az Elme legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt.” Az ember és az ő Alkotója egymással összefüggőek, és a valódi tudat csakis Isten dolgairól tud.

14. 231 : 30-2

Az ember, Teremtője által kormányozva, nem birtokolva semmilyen más Elmét - az Evangélista azon állítására alapozva miszerint „Minden Ő általa [az isteni Ige által] lett, és Nélküle semmi sem lett, ami lett” - győzelmet arathat a bűn, betegség és halál felett.