1.     Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.

2.     Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és földet.

3.     Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

4.     Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!

5.     Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.

6.     Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

7.     Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.

8.     Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!

1. Zsoltárok 34 : 22

22     Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, aki ő benne bízik.

2. Zsoltárok 35 : 9

9     Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

3. I Királyok 17 : 1, 8, 9, 17-24

1     És szóla Thesbites Illés, a Gileád lakói közül, Akhábnak: Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.

8     És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:

9     Kelj fel, és menj el Sareptába, amely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.

17     És lőn ezek után, hogy megbetegedék a ház gazdasszonyának fia, és az ő betegsége felette nagy vala, annyira, hogy már a lélekzete is elállott.

18     Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megöljed az én fiamat?

19     És monda néki: Add ide a te fiadat. És ő elvevé azt az ő kebeléről, és felvivé a felházba, amelyben ő lakik vala, és az ő ágyára fekteté.

20     Akkor kiálta az Úrhoz, és monda: Én Uram, Istenem, nyomorúságot hozol erre az özvegyre is, akinél én lakom, hogy az ő fiát megölöd?

21     És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térítsd vissza e gyermek lelkét ő belé!

22     És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.

23     És felvévén Illés a gyermeket, alávivé őt a felházból a házba, és adá őt az ő anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!

24     És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.

4. Zsoltárok 116 : 1, 3, 4, 7, 8

1     Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

3.     A halál kötelei tekeredtek rám, a halottak országának félelme szorongatott, bánat és rettegés nehezedett rám.

4.     De az Úrhoz kiáltottam segítségért: „Kérlek, Örökkévaló, mentsd meg lelkemet!”

7     Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

8     Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól [és] lábamat az eséstől.

5. Máté 16 : 13-18, 20, 21, 24-28

13     Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?

14     Ők pedig mondának: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.

15     Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem?

16     Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.

17     És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.

18     De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.

20     Akkor megparancsolá tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Jézus Krisztus.

21     Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.

24     Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

25     Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

26     Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?

27     Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.

28     Bizony mondom néktek: Azok között, akik itt állanak, vannak némelyek, akik nem kóstolják meg a halált, amíg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában.

6. I Korintusiakhoz 6 : 19 (nem), 20

19     ...nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

20     Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.

7. Zsoltárok 103 : 1-4

1     Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.

2.     Lelkem, áldjad az Urat, és ne feledd, mennyi jót tett veled!

3.     Megbocsátja minden bűnödet, kigyógyít minden betegségedből,

4     Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

8. 1 Tesszalonika 5 : 23

23     Maga ... a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.

1. 210 : 11-16

Tudván, hogy a Lélek és sajátosságai örökre megnyilvánulnak az ember által, a Mester meggyógyította a betegeket, látást adott a vakoknak, hallást a süketeknek, visszaadta járását a sántáknak, így hozván világosságra az isteni Elme által az emberi elmékre és testekre gyakorolt tudományos hatást, és ezzel a Lélek és üdvözülés egy jobb megértését nyújtotta.

2. 114 : 23-29

A Keresztény Tudomány minden okot és hatást elmebeliként és nem fizikaiként határoz meg. Felemeli a titokzatosság fátylát a Lélekről és testről. Megmutatja az ember tudományos kapcsolatát Istenhez, kibogozza a lét bonyolult kétértelműségeit, és felszabadítja a fogva tartott gondolkodást. Az isteni Tudományban a világegyetem, az embert beleértve, szellemi, harmonikus és örök.

3. 477 : 19-25

Kérdés. — Mi a test és a Lélek?

Válasz. — Az identitás a Szellem tükröződése, az élő Alapelv, Szeretet tükröződése változatos formában. A Lélek az ember lényege, Élete és intelligenciája, amely egyéniesített, de nem az anyagban. A Lélek soha nem tükrözhet bármit, ami a Szellemnél alacsonyabb rendű.

4. 338 : 1-8

A Keresztény Tudomány, helyesen értve, örök harmóniához vezet. Napvilágra hozza az egyetlen élő és igaz Istent, valamint az Ő hasonlatosságára teremtett embert; míg az ellentétes hiedelem - hogy az ember az anyagban ered, hogy kezdete és vége van, hogy az ember lélek és test is, jó is és gonosz is, lelki és anyagi is - diszharmóniában és halandóságban végződik, abban a tévedésben, amelyet az Igazságnak meg kell semmisítenie.

5. 119 : 25-6

A napkeltét figyelve, azt találjuk, hogy azt hinni, hogy a föld mozog és a nap nyugvó állapotban van, ellentmond az érzékek bizonyítékának. Ahogy a csillagászat az ellenkezőjére fordítja az ember naprendszer mozgásáról való észlelését, úgy a Keresztény Tudomány megfordítja a Lélek és test látszólagos relációját, és a testet aláveti az Elmének. Így van ez az emberrel, aki csupán a nyugalomteljes Elme alázatos szolgálója, bár a véges értelem számára másképp tűnik. Ezt azonban addig sosem értjük meg, amíg elfogadjuk, hogy a lélek a testben van, vagy az elme az anyagban, és hogy az ember az értelem nélkülibe foglaltatik. A Lélek vagy Szellem az Isten, változtathatatlan és örök; és az ember együttlétezik a Lélekkel, Istennel és tükrözi azt, mert az ember Isten képmása.

6. 223 : 2-6

Pál azt mondta: „Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.” Előbb vagy utóbb megtanuljuk, hogy az ember véges képességeinek béklyóját az a káprázat kovácsolja, hogy az ember a Lélek helyett a testben él, a Szellem helyett az anyagban.

7. 122 : 29-10

Elméleteink ugyanazt a hibát követik el a Lélekre és a testre vonatkozóan, mint Ptolemaiosz tette a naprendszerre nézve. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a lélek a testben van és hogy ezért az elme az anyagnak alárendelt. A csillagászat tudománya megsemmisítette az égitestek kapcsolatára vonatkozó hamis elméletet, és a Keresztény Tudomány biztosan meg fogja semmisíteni a földi testeinkre vonatkozó nagyobb tévedést. Akkor feltárul majd az ember igaz eszméje és Alapelve. A ptolemaioszi baklövés nem tudta befolyásolni a lét harmóniáját úgy, mint ahogy azt a lélekre és testre vonatkozó tévedés teszi, amely megfordítja a Tudomány rendjét, és az anyagnak tulajdonítja a Szellem hatalmát és előjogát úgy, hogy az ember a világegyetem legesleggyengébb és legdiszharmónikusabb teremtményévé válik.

8. 39 : 10-17

A beléjük nevelt hiedelem, hogy a Lélek a testben van, arra készteti a halandókat, hogy a halálra barátként tekintsenek, mely lépcsőfok a halandóságból a halhatatlanságba és boldogságba. A Biblia ellenségnek nevezi a halált, és Jézus legyőzte a halált és a sírt ahelyett, hogy engedett volna azoknak. Ő volt „az út”. Számára tehát a halál nem a küszöb volt, amelyen át kellett lépnie, hogy élő dicsőségbe jusson.

9. 311 : 14-25

Azon hamis feltevés által, hogy a lélek az érzetben és az elme az anyagban lakozik, a hiedelem a lélek, a szellemi igazság ideiglenes elvesztésének vagy hiányának érzetébe téved. A tévedés ezen állapota a halandó álom, amely szerint az élet és szubsztancia anyagban létezik, ez pedig a létezés halhatatlan valóságának az egyenes ellentéte. Amíg azt hisszük, hogy a lélek vétkezhet, vagy hogy a halhatatlan Lélek a halandó testben van, addig soha nem érthetjük meg a létezés Tudományát. Amikor az emberiség megérti ezt a Tudományt, ez lesz az Élet törvénye az ember számára - mégpedig a Lélek magasabb törvénye, mely az anyagi érzéken felülkerekedik a harmónia és halhatatlanság által.

10. 280 : 25-6

Helyesen értve, ahelyett, hogy egy érzékekkel rendelkező anyagi formával bírna, az embernek érzéketlen teste van; és Isten, az ember és minden létezés Lelke, Saját individualitásában, harmóniájában és halhatatlanságában állandóként, ezen kvalitásokat osztja meg és állandósítja az emberben - Elme és nem anyag által. Az egyetlen mentség emberi vélemények táplálására és a létezés Tudományának elutasítására a halandó tudatlanságunk a Szellemről, mely tudatlanság csakis az isteni Tudomány megértésének enged, mely megértés által betérünk az Igazság országába a földön, és megtudjuk, hogy a Szellem végtelen és legfelsőbb. Szellem és anyag éppoly kevéssé vegyülnek, mint a világosság és a sötétség. Amikor az egyik megjelenik, a másik eltűnik.

11. 467 : 17-23

A Tudomány feltárja, hogy a Szellem, Lélek nincs a testben, és Isten nincs az emberben, hanem az ember Istent visszatükrözi. A nagyobb nem lehet a kisebben. A hiedelem, hogy a nagyobb a kisebben lehet tévedés, ami rosszat szül. A Lélek Tudományában vezető tétel, hogy az Alapelv nincs benne saját ideájában. A Szellem, Lélek nincs az emberbe zárva, és sosincs az anyagban.

12. 335 : 16 (Minthogy)-18 (a 2. .-ig), 22-24

Minthogy a Lélek és Szellem egy, Isten és Lélek egy, és ez az egy soha nincs egy határolt elmébe vagy egy korlátolt testbe foglalva. A Szellem örök, isteni. ...Csak azáltal nyerhetjük el az Élet örök kibontakozását mint a napvilágra hozott halhatatlanságot, hogy elvetjük a Lélek hamis értelmét.

13. 477 : 26 csak

Az ember a Lélek kifejez(őd)ése.