2.     Kívánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem vágyódnak az élő Isten után.

5.     Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, [s] a te ösvényeid vannak szívében.

7.     Erőről erőre jutnak, [míg] megjelennek Isten előtt a Sionon.

9.     Mi pajzsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

11.     Mert nap és pajzs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek.

12.     Seregeknek Ura! Boldog ember az, aki bízik benned.

1. Ézsaiás 55 : 3, 6, 7

3     Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.

6     Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.

7     Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.

2. Példabeszédek 29 : 25, 26

25     Az emberektől való félelem csapdába ejt; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik.

26     Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.

3. 1 Mózes 27 : 41

41     Gyűlöli vala azért Ézsaú Jákóbot az áldásért, amellyel megáldotta vala őt az ő atyja, és monda Ézsaú az ő szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai, és [akkor] megölöm az én öcsémet Jákóbot.

4. 1 Mózes 32 : 1, 2 (;-ig), 3, 6, 7 (,-ig), 9, 10 (;-ig), 11, 24-31

1     Jákób tovább méne az ő útján, és szembe jövének vele az Isten Angyalai.

2     És monda Jákób mikor azokat látja vala: Isten tábora ez;

3     Azután külde Jákób követeket maga előtt Ézsaúhoz az õ bátyjához, Széir földébe, Edóm mezőségébe,

6     És megtérének Jákóbhoz a követek, mondván: Elmentünk vala a te atyádfiához Ézsaúhoz, és már jön is elődbe, és négyszáz férfi van vele.

7     Jákóbot ekkor nagy félelem és szorongás fogta el,

9     És monda Jákób: Óh én atyámnak Ábrahámnak Istene, és én atyámnak Izsáknak Istene, Jehova! ki azt mondád nékem: Térj vissza hazádba, a te rokonságod közé, s jól tészek veled:

10     Kisebb vagyok minden te jótéteményednél és minden te hűségednél, amelyeket a te szolgáddal cselekedtél;

11     Szabadíts meg, kérlek, engem az én bátyám kezéből, Ézsaú kezéből; mert félek õ tőle, hogy rajtam üt és levág engem, az anyát a fiakkal egybe.

24     Jákób pedig egyedül marada és tusakodik vala ő vele egy férfiú, egész a hajnal feljöveteléig.

25     Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erőt, megilleté csípőjének forgócsontját, és kiméne helyéből Jákób csípőjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

26     És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda [Jákób]: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet.

27     És monda néki: Mi a te neved? És ő monda: Jákób.

28     Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.

29     És megkérdé Jákób, és monda: Mondd meg, kérlek, a te nevedet. Az pedig monda: Ugyan miért kérded az én nevemet? És megáldá őt ott.

30     Nevezé azért Jákób annak a helynek nevét Penúelnek: Hiszen szemtől-szemben láttam Istent, mégis megmenekültem.

31     És a nap felkél vala rajta, amint elméne Penúel mellett, ő pedig sántít vala csípőjére.

5. 1 Mózes 33 : 1 (a ;-ig), 4

1     Jákób pedig felemelé szemeit és látá, hogy ímé Ézsaú jő vala, és négyszáz férfiú ő vele;

4     Ézsaú pedig eleibe futamodék és megölelé őt, nyakába borúla, s megcsókolá őt, és sírának.

6. II Krónikák 7 : 14

14     És megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennybõl, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.

7. Galatákhoz 5 : 2 (második ,-ig), 5, 7-10, 13, 14

2     Ímé, én Pál mondom néktek,

5     Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.

7     Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?

8     Ez a félrevezetés nem attól van, aki hív titeket.

9     Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.

10     Bizodalmam van az Úrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de aki titeket megzavar, el fogja venni büntetését, bárki legyen.

13     Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

14     Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

8. I Korintusiakhoz 1 : 1 (második ,-ig), 3-5, 10, 26, 29-31

1     Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola,

3     Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

4     Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott,

5     Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok ő benne, minden beszédben és minden ismeretben,

10     Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.

26     Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan [hívattak] bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek;

29     Hogy ne dicsekedjék õ előtte egy test sem.

30     Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:

31     Hogy, amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.

1. 58 : 12 csak

A Lélekben morális szabadság van.

2. 477 : 22-26

A Lélek az ember lényege, Élete és intelligenciája, amely egyéniesített, de nem az anyagban. A Lélek soha nem tükrözhet bármit, ami a Szellemnél alacsonyabb rendű.

Az ember a Lélek kifejeződése.

3. 70 : 13-9

A kérdések a következők: Mik Isten azonosságai? Mi a Lélek? A megformált dologban létezik-e élet vagy lélek?

Semmi sem valódi és örök - semmi sem Szellem - csak Isten és az Ő gondolata. A gonosznak nincs valósága. Az sem nem személy, hely vagy dolog, hanem egyszerűen csak egy hiedelem, az anyagi érzet illúziója.

Minden valóságnak az identitása vagy ideája örökké folytatódik; de a Szellem vagy mindennek az isteni Alapelve, nincs a Szellem formációiban benne. A Lélek szinonim a Szellemmel, Istennel, a teremtő, kormányzó, végtelen Alapelvvel a véges formán kívül, amely formák csak tükröznek.

4. 300 : 23 csak, 31-4

A Szellem Isten, Lélek; ennek megfelelően a Lélek nincs az anyagban. ... Isten csak abban mutatkozik meg, amely Életet, Igazságot, Szeretet tükröz - igen - amely világosan megmutatja Isten jellemzőit és erejét, ahogy az emberi képmás mely a tükörre vetül, megismétli a tükör előtt álló személy színét, formáját, cselekményét.

5. 308 : 14-28

A Lélek által inspirált patriarkák hallották az Igazság hangját, és ugyanolyan tudatosan beszéltek Istennek, mint ahogy ember beszél emberrel.

Jákób egyedül volt, a hibával birkózva - küzdve az élet, szubsztancia és intelligencia anyagban való létezésének halandó érzetével annak hamis örömeivel és fájdalmaival,- amikor egy angyal, egy üzenet az Igazságtól és Szeretettől, megjelent neki és lesújtott tévedésének ínjára - vagy erejére - amíg meg nem látta annak valótlanságát; és az Igazság, melyet így megértett, szellemi erőt adott neki isteni Tudományának Penúeljén. Aztán azt mondta a szellemi evangélium: „Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal.” azaz, az Igazság és Szeretet fénye virrad rád. De a patriárka, felismervén tévedését és, hogy segítségre szorul, nem lazította fogását ezen a ragyogó fényen, míg saját természete nem alakult át.

6. 309 : 7-12

Jákób küzdelmének eredménye ezáltal jelent meg. Legyőzte az anyagi hibát a Szellem és az szellemi erő megértésével. Ez megváltoztatta az embert. Többé nem Jákóbnak hívták, hanem Izraelnek - Isten hercegének vagy Isten katonájának, aki a nemes harcot megharcolta.

7. 481 : 28-32

A Lélek az ember isteni Alapelve és soha nem vétkezik - innen a Lélek halhatatlansága. A Tudományban azt tanuljuk, hogy az anyagi érzék az, nem a Lélek, amely vétkezik; és bebizonyosodik, hogy a bűn érzete az, ami elveszik, és nem egy bűnös lélek.

8. 482 : 6-12

A lélek szó megfelelő használata elérhető, ha az Isten szóval helyettesítjük minden alkalommal, amikor az isteni értelemre van szükség. Más esetekben, az érzék szót használd, és megkapod a tudományos jelentést. A Keresztény Tudomány használatában a Lélek ténylegesen a Szellem, Isten szinonímája; de a Tudományon kívül a lélek az érzékkel egyezik meg, az anyagi érzettel.

9. 89 : 20-24

A Szellemet, Istent akkor halljuk, ha az érzékek csendben vannak. Mi mindannyian többre vagyunk képesek, mint amit megteszünk. A Lélek befolyása vagy aktivitása olyan szabadságot biztosít, amely megmagyarázza az improvizáció jelenségét és a tanulatlan ajkak szenvedélyét.

10. 273 : 10-20

Az Isteni Tudomány megfordítja az anyagi érzékek hamis bizonyságát, és ezáltal szétszakítja a tévedés alapjait. Innen ered az ellenséges viszony a Tudomány és az érzékek között, és a tökéletes megértés elérésének lehetetlensége mindaddig, amíg az érzékek tévedése nem kerül kiiktatásra.

Az anyag és az orvostudomány úgynevezett törvényei soha nem tették a halandókat egésszé, harmonikussá és halhatatlanná. Az ember harmonikus, amikor a Lélek kormányozza. Innen ered a létezés igazsága megértésének fontossága, amely feltárja a szellemi létezés törvényeit.

11. 323 : 19-24

Amikor a betegek és vétkezők felébrednek és felismerik az arra való szükségletüket, amivel nem rendelkeznek, fogékonyak lesznek az isteni Tudományra, amely a Lélek felé és az anyagi érzettől elfelé gravitál, amely eltereli a figyelmet a testről és még a halandó elmét is felemeli a betegségnél és véteknél valami jobbról való elmélkedésre.

12. 390 : 4-11

Nem tagadhatjuk, hogy az Élet önfenntartó, és soha nem szabadna tagadnunk a Lélek örökkévaló harmóniáját csupán azért, mert a halandó érzékek számára látszólagos diszharmónia van. Isten, az isteni Alapelv általunk való meg nem értése az, ami látható diszharmóniát okoz, és az Ő helyes megértése helyreállítja a harmóniát. Az Igazság végül mindannyiunkat arra késztet majd, hogy felváltsuk az érzékek élvezeteit és fájdalmait a Lélek örömeivel.

13. 322 : 3-13

Amikor a megértés az élet és intelligencia álláspontjait az anyagiról egy szellemi alapra váltja, elérjük az Élet realitását, a Lélek kontrollját az érzék felett, és a Kereszténységet vagy Igazságot saját isteni Alapelvében ismerjük majd fel. Ennek kell lennie a csúcspontnak, mielőtt a harmonikus és halhatatlan embert elérjük és annak képességei feltáródnak. Azon roppant munka fényében, amelyet azt megelőzően kell elvégeznünk, hogy az isteni Tudomány felismerése eljöhet, nagyon fontos, hogy gondolatainkat az isteni Alapelv felé fordítsuk, hogy a véges hiedelem felkészülhessen a tévedés feladására.

14. 125 : 2-20

Amit jelenleg az organikus és funkcionális egészség legjobb állapotának tekintenek az emberi testben, azt a jövőben esetleg már nem találják majd elengedhetetlennek az egészséghez. Az erkölcsös állapotok mindig harmonikusnak és egészséget adónak bizonyulnak majd. Sem az szervi inaktivitás, sem a túlműködés nincs Isten hatókörén kívül; és az ember a megváltozott halandó elme számára normálisnak és természetesnek bizonyul majd és így harmonikusabbnak megnyilvánulásaiban, mint amilyen a korábbi állapotaiban volt, amelyeket az emberi hiedelem teremtett és szankcionált.

Ahogy az emberi gondolat áttér a tudatos fájdalom és fájdalommentesség, bánat és öröm egyes fokozataiból másokba - a félelemből a reménybe és a hitből a megértésbe - a látható megnyilvánulás végül a Lélek és nem az anyagi érzék által kormányzott ember lesz. Isten kormányzását tükrözve az ember önkormányzott. Amikor az isteni Szellemnek van alárendelve, az embert nem kontrollálhatja bűn vagy halál, amely így bizonyítja, hogy az egészség törvényeit illető anyagi teóriáink értéktelenek.

15. 590 : 1-3

Mennyország Királysága. Az isteni Tudományban a harmónia uralma; a tévedhetetlen, örök és mindenható Elme birodalma; a Szellem atmoszférája, ahol a Lélek a legfelsőbb.