6.     Semmi felõl ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten elõtt.

7.     és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

8.     Végül pedig, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírûek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekrõl gondolkodjatok.

10.     Nagy volt az örömöm az Úrban,

11.     Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek.

13.     Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.

1. Zsoltárok 16 : 5, 6, 8, 9, 11

5     Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

6     Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

8     Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.

9     Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.

11     Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.

2. Ézsaiás 65 : 18 (örüljetek), 19, 23, 24

18     ... örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, amelyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az õ népét örömmé.

19     És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!

23     Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva õk, és ivadékaik velök [megmaradnak.]

24     És mielõtt kiáltanának, én felelek, õk még beszélnek, és én már meghallgattam.

3. Apostolok Cselekedetei 16 : 16 (egy), 17 (első ,-ig), 18 (Pál) (első .-ig), 19 (harmadik ,-ig), 20, 22 (a bírák), 23, 25-32, 33 (és megkeresztelkedék), 34 (és egész)

16     ...egy szolgálóleányka jöve elõnkbe, kiben jövendõmondásnak lelke vala, ki az õ urainak nagy hasznot hajta jövendõmondásával.

17     Ez követett Pált és minket,

18     Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belõle.

19     Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást,

20     És odavezetvén õket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat,

22     A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszõzteték [õket.]

23     És miután sok ütést mértek rájok, tömlöczbe veték [õket,] megparancsolva a tömlöcztartónak, hogy gondosan õrizze õket.

25     Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsõíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala õket.

26     És hirtelen nagy földindulás lõn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöcz fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.

27     Fölserkenvén pedig a tömlöcztartó, és látván, hogy nyitva vannak a tömlöcznek ajtai, kivonva fegyverét, meg akará magát ölni, azt gondolván, hogy elszöktek a foglyok.

28     Pál azonban nagy fenszóval kiáltá, mondván: Semmi kárt ne tégy magadban; mert mindnyájan itt vagyunk!

29     Az pedig világot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Silás elé,

30     És kihozván õket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek?

31     Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!

32     És hirdeték néki az Úrnak ígéjét, és mindazoknak, kik az õ házánál valának.

33     és megkeresztelkedék azonnal õ és az övéi mindnyájan.

34     ... és egész háznépével egyben örvendeze, hogy hitt az Istennek.

4. 1 Tesszalonika 5 : 5, 6, 16-18, 21, 28

5     Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé.

6     Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok.

16     Mindenkor örüljetek,

17     szüntelenül imádkozzatok,

18     mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.

21     de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg,

28     A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! Ámen.

1. 15 : 25-30

A keresztények titkos szépségnek és bőségnek örvendeznek, amely a világ elől el van rejtve, de Isten előtt ismert. Az önzetlenség, tisztaság és szeretet állandó imádság. Gyakorlás és nem kinyilatkoztatás, megértés és nem hiedelem az, ami elnyeri a mindenhatóság figyelmét és segítségét, és ez minden bizonnyal végtelen áldásokban részesít.

2. 2 : 23-30

Az Isten a Szeretet. Kérhetjük-e Őt, hogy több legyen? Az Isten intelligencia. Felvilágosíthatjuk-e a végtelen Elmét bármiről, amit Ő maga nem értett meg? Azt várjuk, hogy megváltoztatjuk a tökéletességet? Könyörögjünk-e többért a nyílt forrásnál, amely többet ont magából, mint, amit mi elfogadunk? A kimondatlan kívánság valóban közelebb hoz minket minden létezés és boldogság forrásához.

3. 3 : 22-2

Tényleg hálásak vagyunk-e a már kapott jóért? Akkor hasznát kellene vennünk az áldásoknak, amelyekben részesültünk, és így képessé válnánk, hogy többet kapjunk. A hála sokkal több, mint a köszönet szavakban való kifejezése. A cselekvés több hálát fejez ki, mint a beszéd.

Ha hálátlanok vagyunk az Életért, Igazságért és Szeretetért, és mégis köszönetet mondunk Istennek minden áldásunkért, akkor nem vagyunk őszinték, és magunkra vonjuk Mesterünk éles bírálatát, mellyel a hipokratákat illeti. Ebben az esetben az egyetlen elfogadható ima, hogy ujjunkat ajkunkra helyezzük, és megemlékezünk áldásainkról. Amíg a szív messze van az isteni Igazságtól és Szeretettől, addig nem tudjuk titokban tartani a terméketlen életek hálátlanságát.

4. 265 : 23-30

Ki az, aki az emberi békesség elvesztését érezte, és nem nyert el erősebb vágyat a lelki örömök után? A mennyei jó utáni vágyódás előbb jön, minthogy felfedeznénk, hogy mi tartozik a bölcsességhez és Szeretethez. A földi remények és gyönyörök elvesztése már sok szívnek megvilágította a felfelé vezető utat. Az érzék fájdalmai hamarosan tudtunkra adják, hogy az érzék gyönyörei halandók, és hogy az öröm lelki.

5. 574 : 25-30

Gondolj erre, kedves olvasó, mert ez felemeli a fátylat a szemedről, és meg fogod látni a szelídszárnyú galambot, amely rád száll. Magát a körülményt, amelyet szenvedő érzeted ijesztőnek és kínzónak tart, a Szeretet angyallá változtathat, melyet tudtodon kívül vendégelsz meg.

6. 304 : 3-5, 9-15

A dolgok anyagi érzetén alapuló tudatlanság és hamis hiedelem az, ami elrejti a lelki szépséget és jóságot. ...A Keresztény Tudomány tanítása a következő: hogy az isteni Szeretet nem fosztható meg megnyilvánulásától vagy tárgyától; hogy az öröm nem fordulhat bánatba, mert a bánat nem uralkodik az öröm felett; hogy a jó soha nem hozhat létre gonoszt; hogy az anyag soha nem hozhat létre elmét, és az élet nem eredményezhet halált. A tökéletes ember - Isten, az ő tökéletes Alapelve által kormányozva - bűntelen és örök.

7. 390 : 4-11

Nem tagadhatjuk, hogy az Élet önfenntartó, és soha nem szabadna tagadnunk a Lélek örökkévaló harmóniáját csupán azért, mert a halandó érzékek számára látszólagos diszharmónia van. Isten, az isteni Alapelv általunk való meg nem értése az, ami látható diszharmóniát okoz, és az Ő helyes megértése helyreállítja a harmóniát. Az Igazság végül mindannyiunkat arra késztet majd, hogy felváltsuk az érzékek élvezeteit és fájdalmait a Lélek örömeivel.

8. 242 : 6-14

Az anyag igényeinek elutasítása nagy lépés a Szellem örömei felé, az emberi szabadság és a test feletti végső győzelem felé.

Csakis egy út vezet a mennyországba, harmóniába, és a Krisztus az isteni Tudományban megmutatja nekünk ezt az utat. Ez az út pedig, nem ismerni semmilyen más valóságot - nem tudni mást az életről - mint a jót, Istent és az Ő visszatükröződését, és felülemelkedni az érzékek úgynevezett fájdalmain és gyönyörein.

9. 4 : 3-9

Amire legnagyobb szükségünk van, az a buzgó óhaj imádsága a kegyelemben való növekedésért, amely türelemben, alázatban, szeretetben és jócselekedetekben fejeződik ki. Mesterünk parancsolatait megtartani és példáját követni saját adósságunk felé, és az egyetlen értékelhető bizonyítéka hálánknak mindazért, amit tett.

10. 140 : 8-12

Olyan mértékben engedelmeskedünk Neki, és imádjuk Őt, amilyen mértékben felfogjuk az isteni természetet és megértéssel szeretjük Őt, nem harcolva többé a testiség felett, hanem örülve Istenünk gazdagságának.

11. 125 : 12-16

Ahogy az emberi gondolat áttér a tudatos fájdalom és fájdalommentesség, bánat és öröm egyes fokozataiból másokba - a félelemből a reménybe és a hitből a megértésbe - a látható megnyilvánulás végül a Lélek és nem az anyagi érzék által kormányzott ember lesz.

12. 249 : 6-9

Érezzük a Szellem isteni energiáját, amely új élethez vezet bennünket, és nem ismer el semmilyen halandó vagy anyagi hatalmat, amely képes volna pusztítani. Örvendezzünk, hogy az isteni „hatalmasságoknak” vagyunk alárendelve.