VASÁRNAP 2026. NOVEMBER 8
„Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak [és eltávolodnak] a Krisztus iránt való egyenességtől.”
“I fear, lest by any means, as the serpent beguiled Eve through his subtilty, so your minds should be corrupted from the simplicity that is in Christ.”
Kattints ide a lecke PDF verziójáért:
Kattints ide a lecke hanganyagáért:
Kattints ide, hogy meghallgasd a YouTube-on
Kattints ide, hogy meghallgasd a Vimeo-on
27. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.
28. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!
29. Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek.
30. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt.
31. És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó.
27. God created man in his own image, in the image of God created he him; male and female created he them.
28. And God blessed them, and God said unto them, Be fruitful, and multiply, and replenish the earth, and subdue it: and have dominion over the fish of the sea, and over the fowl of the air, and over every living thing that moveth upon the earth.
29. And God said, Behold, I have given you every herb bearing seed, which is upon the face of all the earth, and every tree, in the which is the fruit of a tree yielding seed; to you it shall be for meat.
30. And to every beast of the earth, and to every fowl of the air, and to every thing that creepeth upon the earth, wherein there is life, I have given every green herb for meat: and it was so.
31. And God saw every thing that he had made, and, behold, it was very good.
LECKE PRÉDIKÁCIÓ
1 A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
2 És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3 De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
4 És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
5 Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
6 És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcsességért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7 És megnyilatkozának mindkettőjüknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
8 És meghallák az Úr Isten szavát, aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
9 Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
10 És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
11 És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
12 És monda az ember: Az asszony, akit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
13 És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.
14 És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között;
16 Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.
17 Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.
20 Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek.
1 Now the serpent was more subtil than any beast of the field which the Lord God had made. And he said unto the woman, Yea, hath God said, Ye shall not eat of every tree of the garden?
2 And the woman said unto the serpent, We may eat of the fruit of the trees of the garden:
3 But of the fruit of the tree which is in the midst of the garden, God hath said, Ye shall not eat of it, neither shall ye touch it, lest ye die.
4 And the serpent said unto the woman, Ye shall not surely die.
5 For God doth know that in the day ye eat thereof, then your eyes shall be opened, and ye shall be as gods, knowing good and evil.
6 And when the woman saw that the tree was good for food, and that it was pleasant to the eyes, and a tree to be desired to make one wise, she took of the fruit thereof, and did eat, and gave also unto her husband with her; and he did eat.
7 And the eyes of them both were opened, and they knew that they were naked; and they sewed fig leaves together, and made themselves aprons.
8 And they heard the voice of the Lord God walking in the garden in the cool of the day: and Adam and his wife hid themselves from the presence of the Lord God amongst the trees of the garden.
9 And the Lord God called unto Adam, and said unto him, Where art thou?
10 And he said, I heard thy voice in the garden, and I was afraid, because I was naked; and I hid myself.
11 And he said, Who told thee that thou wast naked? Hast thou eaten of the tree, whereof I commanded thee that thou shouldest not eat?
12 And the man said, The woman whom thou gavest to be with me, she gave me of the tree, and I did eat.
13 And the Lord God said unto the woman, What is this that thou hast done? And the woman said, The serpent beguiled me, and I did eat.
14 And the Lord God said unto the serpent, Because thou hast done this, thou art cursed above all cattle, and above every beast of the field;
16 Unto the woman he said, I will greatly multiply thy sorrow and thy conception; in sorrow thou shalt bring forth children; and thy desire shall be to thy husband, and he shall rule over thee.
17 And unto Adam he said, Because thou hast hearkened unto the voice of thy wife, and hast eaten of the tree, of which I commanded thee, saying, Thou shalt not eat of it: cursed is the ground for thy sake; in sorrow shalt thou eat of it all the days of thy life;
20 And Adam called his wife’s name Eve; because she was the mother of all living.
25 És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
26 És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
27 Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
28 Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
29 És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
34 Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged.
25 And a certain woman, which had an issue of blood twelve years,
26 And had suffered many things of many physicians, and had spent all that she had, and was nothing bettered, but rather grew worse,
27 When she had heard of Jesus, came in the press behind, and touched his garment.
28 For she said, If I may touch but his clothes, I shall be whole.
29 And straightway the fountain of her blood was dried up; and she felt in her body that she was healed of that plague.
34 And he said unto her, Daughter, thy faith hath made thee whole;
1 Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.
2 Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket.
3 Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,
4 Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörõ.
5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék õt, hogy legyen õt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre, mintha nem hallotta volna őket.
7 De mikor szorgalmazva kérdezék õt, felegyenesedve monda nékik: Aki közületek nem bûnös, az vesse rá elõször a követ.
8 És újra lehajolván, írt vala a földre.
9 Azok pedig [ezt] hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektõl kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.
10 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
1 Jesus went unto the mount of Olives.
2 And early in the morning he came again into the temple, and all the people came unto him; and he sat down, and taught them.
3 And the scribes and Pharisees brought unto him a woman taken in adultery; and when they had set her in the midst,
4 They say unto him, Master, this woman was taken in adultery, in the very act.
5 Now Moses in the law commanded us, that such should be stoned: but what sayest thou?
6 This they said, tempting him, that they might have to accuse him. But Jesus stooped down, and with his finger wrote on the ground, as though he heard them not.
7 So when they continued asking him, he lifted up himself, and said unto them, He that is without sin among you, let him first cast a stone at her.
8 And again he stooped down, and wrote on the ground.
9 And they which heard it, being convicted by their own conscience, went out one by one, beginning at the eldest, even unto the last: and Jesus was left alone, and the woman standing in the midst.
10 When Jesus had lifted up himself, and saw none but the woman, he said unto her, Woman, where are those thine accusers? hath no man condemned thee?
11 She said, No man, Lord. And Jesus said unto her, Neither do I condemn thee: go, and sin no more.
12 Then spake Jesus again unto them, saying, I am the light of the world: he that followeth me shall not walk in darkness, but shall have the light of life.
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.
30 And thou shalt love the Lord thy God with all thy heart, and with all thy soul, and with all thy mind, and with all thy strength: this is the first commandment.
31 And the second is like, namely this, Thou shalt love thy neighbour as thyself. There is none other commandment greater than these.
16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
16 For God so loved the world, that he gave his only begotten Son, that whosoever believeth in him should not perish, but have everlasting life.
Isten az embert Saját képére teremtette, hogy visszatükrözze az isteni Szellemet. Ebből következik, hogy az ember egy gyűjtőnév. A hímnemű, nőnemű és semleges nemek emberi fogalmak. Az ókori nyelvek egyikében az ember-re használt kifejezést az elme szinonímájaként is használják.
God made man in His own image, to reflect the divine Spirit. It follows that man is a generic term. Masculine, feminine, and neuter genders are human concepts. In one of the ancient languages the word for man is used also as the synonym of mind.
Az eszmei férfi megfelel a teremtésnek, az intelligenciának és az Igazságnak. Az eszmei nő megfelel az Életnek és Szeretetnek. Az isteni Tudományban, nincs annyi jogunk Istent hímneműnek tekinteni, amennyire Őt nőneműnek tekinthetjük, mivel a Szeretet közli az Istenség legtisztább eszméjét.
The ideal man corresponds to creation, to intelligence, and to Truth. The ideal woman corresponds to Life and to Love. In divine Science, we have not as much authority for considering God masculine, as we have for considering Him feminine, for Love imparts the clearest idea of Deity.
A régi bibliai képeken egy kígyót látunk a tudás fája köré tekeredve, Ádámhoz és Évához beszélve. Ez a kígyót ábrázolja, miközben első szüleinknek ajánlja a jó és a rossz tudását, az anyagból, vagy a gonoszból, nem pedig a Szellemtől, szerzett tudást. Az ábrázolás képi szempontból még mindig pontos, hiszen a halandó emberről kialakult általános kép – amely Isten emberének paródiája – az emberi tudás vagy az érzékiség következménye, csupán az anyagi érzékek származéka.
Ha leleplezed a tévedést, az a hazugságot ellened fordítja.
In old Scriptural pictures we see a serpent coiled around the tree of knowledge and speaking to Adam and Eve. This represents the serpent in the act of commending to our first parents the knowledge of good and evil, a knowledge gained from matter, or evil, instead of from Spirit. The portrayal is still graphically accurate, for the common conception of mortal man — a burlesque of God's man — is an outgrowth of human knowledge or sensuality, a mere offshoot of material sense.
Uncover error, and it turns the lie upon you.
A tévedés története egy álom-elbeszélés. Az álomnak nincs valósága, nincs értelme, nincs tudata; ezért az álmodó és az álom egyek, hiszen egyik sem igaz, sem valós.
The history of error is a dream-narrative. The dream has no reality, no intelligence, no mind; therefore the dreamer and dream are one, for neither is true nor real.
Lukács evangéliumának hetedik részében elbeszélik, hogy egyszer Jézus tisztelt vendég volt egy bizonyos Simon nevű farizeusnál, aki egyáltalán nem volt hasonló a tanítvány Simonhoz. Mialatt a vacsoránál ültek, szokatlan esemény történt, amely mintha megzavarta volna a keleti ünnepséget. Egy „idegen asszony” jött be. Függetlenül attól a ténytől, hogy ki volt tiltva egy ilyen helyről és ilyen társaságból, különösen a rabbinikus törvények szigorú szabályai szerint, mintha egy hindu pária lenne, aki betolakodik egy magas kasztú brahman házába, ez az asszony (aki azóta Mária Magdolna néven ismert) Jézushoz közeledett.
It is related in the seventh chapter of Luke's Gospel that Jesus was once the honored guest of a certain Pharisee, by name Simon, though he was quite unlike Simon the disciple. While they were at meat, an unusual incident occurred, as if to interrupt the scene of Oriental festivity. A "strange woman" came in. Heedless of the fact that she was debarred from such a place and such society, especially under the stern rules of rabbinical law, as positively as if she were a Hindoo pariah intruding upon the household of a high-caste Brahman, this woman (Mary Magdalene, as she has since been called) approached Jesus.
Egy alabástrom edényt hozott, amelyben drága és illatos olaj volt – talán szantálolaj, amelyet a Keleten oly gyakran használnak. A lezárt edényt feltörve megillatosította Jézus lábait az olajjal, megtörölte hosszú hajával, amely lazán lógott a vállán, ahogy az osztályába tartozó nőknél szokás volt.
Elkergette-e Jézus az asszonyt? Elutasította-e imádatát? Nem! Részvéttel tekintett rá. És ez nem volt minden. Tudván, hogy a körülötte lévők, főleg a házigazda, mit gondolnak szívükben - hogy csodálkoznak, hogy a magasrangú vendég, prófétaként miért nem ismerte fel rögtön az asszony erkölcstelen helyzetét, és nem utasította ki őt - Jézus rövid történettel vagy példázattal dorgálta meg őket.
... amit az asszonyhoz idézett emlékezetes kijelentése követett: „Megbocsáttattak néked a te bűneid.”
She bore an alabaster jar containing costly and fragrant oil, — sandal oil perhaps, which is in such common use in the East. Breaking the sealed jar, she perfumed Jesus' feet with the oil, wiping them with her long hair, which hung loosely about her shoulders, as was customary with women of her grade.
Did Jesus spurn the woman? Did he repel her adoration? No! He regarded her compassionately. Nor was this all. Knowing what those around him were saying in their hearts, especially his host, — that they were wondering why, being a prophet, the exalted guest did not at once detect the woman's immoral status and bid her depart, — knowing this, Jesus rebuked them with a short story or parable.
…following it with that remarkable declaration to the woman, "Thy sins are forgiven."
Fogadjuk el a Tudományt, adjuk fel az érzék bizonyságára alapozott valamennyi elméletet, forduljunk el a tökéletlen mintaképektől és ámító eszményektől; és így legyen egyetlen Istenünk, egyetlen Elménk, és ez az egy tökéletes, aki a saját kiváló mintaképeit alkotja.
Hadd jelenjék meg Isten teremtésének „férfi[ja] és nő[je]”.
Az Élet, mint a Krisztus, „tegnap és ma és örökké ugyanaz”. A szervezetnek és az időnek semmi köze nincs az Élethez. Azt mondod, „én álmodtam az éjjel”. Ez micsoda tévedés! Az Én a Szellem. Isten sohasem szunyókál, és az Ő hasonlatossága soha nem álmodik. A halandók az Ádám álmodók.
Let us accept Science, relinquish all theories based on sense-testimony, give up imperfect models and illusive ideals; and so let us have one God, one Mind, and that one perfect, producing His own models of excellence.
Let the "male and female" of God's creating appear.
Life is, like Christ, "the same yesterday, and to-day, and forever." Organization and time have nothing to do with Life. You say, "I dreamed last night." What a mistake is that! The I is Spirit. God never slumbers, and His likeness never dreams. Mortals are the Adam dreamers.
Isten embere, aki lelkileg alkottatott, nem anyagi és halandó.
Minden emberi diszharmóniának az Ádám-álom volt a szülője, a mély alvás, amelyből az a téveszme származott, hogy élet és értelem az anyagból ered és abba tér vissza. Ez a panteisztikus tévedés, vagy úgynevezett kígyó, még mindig ragaszkodik az Igazság ellenkezőjéhez, azt mondva: „Olyanok lésztek, mint az Isten”, vagyis: én olyan valóságossá és örökké teszem a tévedést, mint amilyen az Igazság.
God's man, spiritually created, is not material and mortal.
The parent of all human discord was the Adam-dream, the deep sleep, in which originated the delusion that life and intelligence proceeded from and passed into matter. This pantheistic error, or so-called serpent, insists still upon the opposite of Truth, saying, "Ye shall be as gods;" that is, I will make error as real and eternal as Truth.
A Szűz-anya Fia feltárta az Ádámra – vagyis a tévedésre – vonatkozó gyógymódot; Pál apostol pedig elmagyarázza ezt a küzdelmet az isteni hatalom eszméje – amelyet Jézus képviselt – és az „energia” néven ismert, a Szellemmel szemben álló mitológiai anyagi intelligencia között.
Pál a rómaiakhoz írt levelében azt mondja: „Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt. De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek.”
The Son of the Virgin-mother unfolded the remedy for Adam, or error; and the Apostle Paul explains this warfare between the idea of divine power, which Jesus presented, and mythological material intelligence called energy and opposed to Spirit.
Paul says in his epistle to the Romans: "The carnal mind is enmity against God; for it is not subject to the law of God, neither indeed can be. So then they that are in the flesh cannot please God. But ye are not in the flesh, but in the Spirit, if so be that the spirit of God dwell in you."
Csak akkor vagyunk Krisztusi Tudósok, amint abbahagyjuk a hamisra való támaszkodást és megragadjuk az igazat. Nem vagyunk Krisztusi Tudósok, amíg mindent el nem hagyunk a Krisztusért.
A jó, amit teszel és megtestesítesz, adja neked az egyetlen megszerezhető hatalmat. A gonosz nem hatalom. Az az erő kigúnyolása, mely előbb-utóbb elárulja gyengeségét, és elbukik, hogy soha többé fel ne emelkedjen.
We are Christian Scientists, only as we quit our reliance upon that which is false and grasp the true. We are not Christian Scientists until we leave all for Christ.
The good you do and embody gives you the only power obtainable. Evil is not power. It is a mockery of strength, which erelong betrays its weakness and falls, never to rise.
Amikor Jézus Isten gyermekeiről, nem az emberek gyermekeiről, beszélt, ezt mondta: „Az Isten országa ti bennetek van” azaz az Igazság és a Szeretet uralkodnak a valóságos emberben, ami megmutatja, hogy az ember mint Isten képe nem bukott, hanem örök.
When speaking of God's children, not the children of men, Jesus said, "The kingdom of God is within you;" that is, Truth and Love reign in the real man, showing that man in God's image is unfallen and eternal.
Az anyagiság lelki ellentétének, mégpedig a Krisztusnak, az Igazság útjának észlelése által az isteni Tudomány kulcsával az ember újra megnyitja a Paradicsom kapuját, amelyet emberi hiedelmek zártak be,
Through discernment of the spiritual opposite of materiality, even the way through Christ, Truth, man will reopen with the key of divine Science the gates of Paradise which human beliefs have closed.
Mary Baker Eddy
Ezen Egyház minden tagjának feladata minden egyes nap imádkozni: „Jöjjön el a Te országod”; hadd jöjjön létre bennem az isteni Igazság, Élet és Szeretet uralma és zárjon ki belőlem minden bűnt, és hadd gazdagítsa a Te Igéd az egész emberiség vonzalmait és kormányozza azokat!
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 4. pont
Az Anyaegyház tagjainak indítékait és tetteit nem szabad, hogy akár ellenségeskedés, akár személyes ragaszkodás vezérelje. A Tudományban az isteni Szeretet egyedül kormányozza az embert, és a Keresztény Tudós a Szeretet kedves vonásait tükrözi a bűn megdorgálásában, igaz testvériségben, könyörületességben és megbocsátásban. Ezen Egyház tagjainak naponta kell őrködnie és imádkoznia, hogy megszabadíttassanak minden gonosztól, jövendöléstől, bíráskodástól, ítélkezéstől, tanácsadástól, befolyásolástól vagy téves befolyásoltatástól.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 1. pont
Ezen Egyház minden tagjának feladata megvédeni magát naponta az agresszív mentális szuggesztióval szemben, és nem hagyni, hogy elfelejtessék vagy elhanyagoltassák vele az Isten, a Vezetője és az emberiség felé való kötelezettségét. Tettei alapján kerül majd megítélésre – igazolásra vagy elítélésre.
Egyházi Kézikönyv, VIII. Cikk 6. pont
Vegyes Írások, Mary Baker Eddy, 237. oldal
Keresztény Tudósoknak: — Lásd Tudomány és Egészség, 442. oldal, 30. sor, és ügyelj erre naponta.
Keresztény Tudósok, legyetek önmagatok törvénye, hogy a mentális mulasztás nem árthat nektek akár mikor alszotok, akár ébrenlétetekben.
(T&E, 442. o.)