1.     Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.

2.     Füves legelőkön nyugtat engem, csendes vizekhez terelget engem.

3.     Lelkemet felüdíti, az igazság ösvényein vezet engem az õ nevéért.

4.     Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.

5.     Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.

6.     Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.

1. Ézsaiás 55 : 1, 3, 9, 11

1     Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!

3     Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.

9     Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.

11     ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.

2. I Királyok 17 : 1, 8-16

1     És szóla Thesbites Illés, a Gileád lakói közül, Akhábnak: Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.

8     És lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, mondván:

9     Kelj fel, és menj el Sareptába, amely Sídonhoz tartozik, és légy ott; ímé megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.

10     És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, ímé egy özvegyasszony volt ott, a ki fát szedegetett, és megszólítván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.

11     De mikor az elment, hogy [vizet] hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.

12     Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi [sült] kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.

13     Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;

14     Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esõt ád a földnek színére.

15     És õ elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind õ, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.

16     A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.

3. II Korinthusiakhoz 9 : 6 (Aki)-8, 11

6     Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat.

7     Kiki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.

8     Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek,

11     Hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, amely általunk hálaadást szerez az Istennek.

4. Lukács 10 : 21 (első ,-ig)

21     Azon órában örvendeze Jézus lelkében,

5. Lukács 12 : 22-32

22     Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok,

23     mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál.

24     Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!

25     Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal?

26     Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?

27     Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.

28     Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!

29     Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.

30     Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.

31     Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek.

32     Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.

6. Filippiekhez 4 : 1, 4-7, 9, 11 (mert én), 19, 20

1     Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!

4     Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!

5     A ti szelídlelkûségetek ismert legyen minden ember elõtt. Az Úr közel!

6     Semmi felõl ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten elõtt.

7     és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

9     Amiket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tõlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.

11     ...mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek.

19     Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Õ gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban.

20     Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsõség mind örökkön örökké. Ámen.

1. vii : 1-2

Azoknak, akik a fenntartó végtelenre támaszkodnak, a ma áldással teljes.

2. 494 : 10-11

Az Isteni Szeretet mindig kielégített és mindig ki fog elégíteni minden emberi szükségletet.

3. 530 : 5-12

Az isteni Tudományban az embert Isten, a létezés isteni Alapelve, tartja fenn. A föld, Isten utasítására, ételt terem az ember használatára. Tudván ezt, Jézus egyszer azt mondta: „Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.” - nem feltételezve kiváltságokat a teremtőjétől, hanem elismerve Istent, mindennek az Atyját és Anyját, mint aki képes táplálni és felruházni az embert, ahogy azt a liliomokkal is teszi.

4. 170 : 8-17

A keresztény eszmék kétségkívül azt képviselik, amit az emberi elméletek kizárnak: az emberi harmónia Alapelvét. Az „Aki él és hisz bennem, az soha nem hal meg.” szöveg nem csupán ellentmond az emberi rendszereknek, hanem az önfenntartó és örök Igazságra utal.

Az Igazság követelményei szellemiek, és a testet az Elmén keresztül érik el. Az ember szükségleteinek legjobb értelmezője azt mondta: „Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.”

5. 124 : 25-26 (első .-ig), 32-11

A Szellem minden dolog élete, szubsztanciája és folytonossága.

A fizikai test és a fizikai világ elemei és funkciói meg fognak változni, ahogyan a halandó elme megváltoztatja hiedelmeit. Amit jelenleg az organikus és funkcionális egészség legjobb állapotának tekintenek az emberi testben, azt a jövőben esetleg már nem találják majd elengedhetetlennek az egészséghez. Az erkölcsös állapotok mindig harmonikusnak és egészséget adónak bizonyulnak majd. Sem a szervi inaktivitás, sem a túlműködés nincs Isten hatókörén kívül; és az ember a megváltozott halandó elme számára normálisnak és természetesnek bizonyul majd és így harmonikusabbnak megnyilvánulásaiban, mint amilyen a korábbi állapotaiban volt, amelyeket az emberi hiedelem teremtett és szankcionált.

6. 278 : 1 (A Szellem)-5, 12-16, 29-3

A Szellem-e az anyag forrása vagy teremtője? A Tudomány nem fed fel semmit a Szellemben, amiből anyag teremtődne. Az isteni metafizika az anyagot semmivé magyarázza. A Szellem az egyetlen szubsztancia és tudat, melyet az isteni Tudomány elismer.

Az, hogy az anyag szubsztanciális (lényegi), vagy hogy élete és érzékelése van, a halandók hamis hiedelmeinek egyike, és ez csak a feltételezett halandó tudatban létezik. Ennélfogva, amint megközelítjük a Szellemet és Igazságot, úgy veszítjük el az anyagról való tudatosságot.

Az anyagot tévedésként definiáljuk, mivel az az élet, szubsztancia és intelligencia ellentéte. Az anyag, halandóságával, nem lehet szubsztanciális, ha a Szellem szubsztanciális és örök. Melyiknek kellene szubsztanciának lennie számunkra - a tévesnek, változónak és meghalónak, a változékonynak és halandónak, vagy a tévedhetetlennek, változtathatatlannak és öröknek? 

7. 62 : 13-28

Kevesebb aggodalmaskodás „a ti éltetek felõl, mit egyetek és mit igyatok” és a „ti testetek felõl, mibe öltözködjetek” sokkal többet tesz a felnövekvő generáció egészségéért, mint azt álmodod. A gyermekeknek meg kell engedni, hogy a tudás terén gyermekek maradjanak, és csak az ember magasabb rendű természetének egyre mélyebb megértése révén váljanak férfiakká és nőkké.

Nem szabad egyre több intelligenciát tulajdonítanunk az anyagnak, hanem egyre kevesebbet, ha bölcsek és egészségesek lennénk. Az isteni Elme, mely a bimbót és a virágot formálja, gondot fog viselni az emberi testről, mint ahogyan a liliomot is felruházza, de ne hagyjuk, hogy egy halandó beavatkozzon Isten kormányzásába téves, emberi elképzelések törvényének beerőltetésével.

Az ember magasabb természetét nem az alacsonyabb irányítja; ha így lenne, a bölcsesség rendje megfordulna.

8. 257 : 22-29

A véges elmében mindenféle hiba megnyilvánul, és ezzel bizonyítja, hogy az anyagban lévő elme anyagi elmélete az Elme ellentéte. Ki találta a véges életet vagy szeretetet elégségesnek ahhoz, hogy kielégítse az emberi hiány és jaj szükségleteit, - hogy csillapítsa a vágyakat, megfeleljen a törekvéseknek? A végtelen Elme nem korlátozható egy véges formába, különben az Elme elveszítené végtelen jellegét, mint kimeríthetetlen Szeretet, örök Élet, mindenható Igazság.

9. 301 : 5-20

Kevesen értik, hogy a Krisztusi Tudomány mit ért a visszatükrözés szón. A halandó, anyagi ember önmaga előtt szubsztanciának tűnik, de érzete tévedést foglal magába, és így az anyagi és időleges.

Másrészről, a halhatatlan, lelki ember tényleg szubsztanciális, és az örök szubsztanciát, a Szellemet tükrözi, amiben a halandók reménykednek. Ő visszatükrözi az istenit, amely az egyetlen és örök entitást képezi. Ez a visszatükrözés a halandó érzet számára transzcendentálisnak tűnik, mivel a lelki ember szubsztancialitása felülmúlja a halandó látást, és csakis az isteni Tudomány által tárul fel.

Minthogy Isten a szubsztancia és az ember az isteni képmás és hasonlatosság, az embernek kizárólag a jó szubsztanciáját, a Szellem és nem az anyag lényegét kellene kívánnia, és a valóságban nem is birtokol mást.

10. 312 : 20-26

A halandók egy véges személyes Istenben hisznek; miközben Isten végtelen Szeretet, aminek korlátlannak kell lennie.

Elméleteink véges előfeltevéseken alapulnak, amelyek nem képesek az anyagon túlhatolni. Az Istenről és az ember képességeiről alkotott személyes elképzelés szükségszerűen korlátozza a hitet és gátolja a szellemi megértést.

11. 135 : 17-20

Ma fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a Zsidók vétke azzal, hogy korlátozzuk Izrael egy Szentjét és megkérdezzük: „Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?” Mit nem tud Isten megtenni?

12. 578 : 4-18

XXIII. ZSOLTÁR

Az [isteni szeretet] az én pásztorom; nem szűkölködöm.
[A Szeretet] füves legelőkön nyugtat engem,
[és] a [Szeretet] csendes vizekhez terelget engem.

[A Szeretet] lelkemet [lelki érzékemet] megvidámítja,
az igazság ösvényein vezet engem az õ nevéért.

Még ha a halál árnyékának völgyében járok is,
nem félek a gonosztól, mert [a Szeretet] velem van;
a [Szeretet] vesszője és botja, azok vigasztalnak engem.

[A Szeretet] asztalt terít nékem
az én ellenségeim előtt; [a szeretet] elárasztja fejem olajjal;
csordultig van a poharam.

Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján,
s a [Szeretet] házában [tudatában]
lakozom hosszú ideig.